Cs. Nagy László: Irigy Nap
Irigy Nap

Ráncos hajnalok mélán kisimulnak
csillag-ragyogó tekinteted nyomán.
A kelő Nap mindig megnevettet,
vakító fényt kínál ékes homlokán.
Elbitangolt, csöppnyi bárányfelhők
átölelik egymást félszeg kisdeden.
Arany palástot terít vállaidra a fény
s szomorún botorkál belső fényeden.
Irigyen elbújik felhős köntösében,
pirulva lobban benne a számvetés.
Végtelen köreit hasztalan rója,
tündöklő éked mellett ez oly kevés.
3927
Vitorla - 2013. június 05. 18:50:32

Kedves László !Wink

Arany palástot terít vállaidra a fény
s szomorún botorkál belső fényeden.

Észrevételemmel ...ha
"Arany palástot terít vállaidra a fény" .
akkor a fény a fényen, hogyan botorkálhat? ) talán "lényeden" volna jó botorkálni ! Smile Netán, csapnivaló volt az észrevételem ? Smile

3439
titus56 - 2013. június 05. 18:14:27

Kedves Gyöngy!

Igazán elkényeztetsz, de mitagadás, jól esik. Neked is nagy-nagy köszönet!

titus56

3439
titus56 - 2013. június 05. 18:13:24

Kedves Ili!

Szívből köszönöm, mint mindig!

titus56

3439
titus56 - 2013. június 05. 18:11:35

Rózsa lelkem!

Szívből köszönöm!

titus56

3681
gyongy - 2013. június 05. 15:05:51

Mint Ili is írta, a kedvesre irigykedhet is a Nap. Tenyereden hordozod soraiddal és olyan szépen, lágyan öntöd szavakba, hogy külön öröm és élmény olvasni. Nagyon szeretem a verseidet, bár nagy a lemaradásom kincseid alapos csemegézésében. De ami késik az nem siet. Szeretettel: gyöngySmile

3300
kandracs roza - 2013. június 04. 14:18:50

Lászlóm..csodás..gratulálok...Rózsád

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.