Cs. Nagy László: Szavak csendje
Szavak csendje

Csendbe merülnek szavaim
s árnyékuk félve oson.
Holdfényt lopni mernének
csak volna rá okom.
Kifosztanám fény-tarsolyát,
hideg korong maradna.
Lámpát gyújtanék ablakodnál,
fénye szűnni sem akarna.
Sárgával bevonnám
fényköntösöd szegélyét.
Válladra csillagfény omolna
s felhoznám tengerek mélyét.
Lehunyt pilládon álomfolyó,
lágyan simító lennék.
Derekadra veretes
napsugár fényövet tennék.
3681
gyongy - 2013. június 11. 21:40:04

Eszméletlenül szép a csended,ötvözve a szavak varázslatával! Mindig jó elidőzni Nálad, olyan lélekemelő érzés. Köszönet érte:gyöngySmile

3300
kandracs roza - 2013. június 11. 10:45:09

Lászlóm..a te csended mindent elmond ...szeretettel Rózsád

3439
titus56 - 2013. június 09. 15:53:31

Kedves ica!

Köszönöm, hogy felcsillanthattam az a kis fényességet.

titus56

3439
titus56 - 2013. június 09. 15:52:35

Kedves Ili!

Köszönöm, hogy a csendben is meglelted a beszédességet.

titus56

3649
Oroszlan08 - 2013. június 09. 15:16:30

Kedves László!

Szeretettel gratulálok a csend fényességéhez. Ica

3439
titus56 - 2013. június 08. 16:53:58

Kedves Katalin!

Ha az ember nem adja fel az álmait, minden megvalósítható!

Köszönöm, hogy olvastál: titus56

3439
titus56 - 2013. június 08. 16:52:59

Kedves Lélekdonor!

Köszönöm és örülök, hogy ha csak pár pillanatra is, de megajándékozhattalak egy kis nyugalommal.

titus56

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.