Cs. Nagy László: Lélek-kulcs
Lélek-kulcs

Belefontam csend-alkonyokba
lánggal felgyújtott reményeim.
Nyugalmas percek kinyílnak
olykor, felvillannak szőtt képein.
Míg a fények alázuhannak a
párádtól illatos látóhatáron,
morzsáit összeszedem és
magamban lélek-kulcsra zárom,
holnap, ájult fénytelenségből
majd megint, megint újra fonom,
s megint összegyűjtöm morzsáidat
minden remény-font csend-alkonyon.
3300
kandracs roza - 2013. október 05. 15:19:27

Kedves Lászlóm...Csodás versedhez gratulálok...Rózsád

3439
titus56 - 2013. október 05. 08:52:47

Kedves Gabi!

Örülök, ha így van és köszönöm!

titus56

1984
Gabriella 36 - 2013. október 05. 08:03:47

Kedves László!

Az első és az utolsó két sorod különösen megérintett. Gyönyörű gondolataidhoz szeretettel gratulálok, Gabi

3439
titus56 - 2013. október 04. 22:23:21

Kedves Ili!

Igazán köszönöm, örülök, hogy elnyerte tetszésedet.

titus56

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.