M. Laurens: Hadd sirassam meg!
Hadd sirassam meg!

Múlik felettem az idő,
olykor belül megkönnyezem,
sajgó cseppjeinek sora
nyomokat hagy a lelkemen.

Hiányozni fog e csúf Föld,
a fájdalom és nevetés.
Nem pótolja majd fenn az ég,
hogy szép volt lenn a szenvedés.

Mily gyönyörű volt egykoron
fájón s őrülten szeretni,
bánattól szakadó szívvel,
könnyek közt: fájva ölelni.

Mily csodás volt megkönnyezni,
mikor gyermekem született,
s először sírt fel, köszöntve
e fájón szép, új életet.

S voltak apró, kis fájdalmak,
szúnyogcsípés meg miegymás.
Éjjelente zenebona
és holmi macskanyávogás.

Hiányozni fog majd mindez.
A téli fagyos vacogás,
sorban állás, tulakodás,
és fájós-lábra taposás.

Félek, Uram! Mi lesz velem,
hol minden oly tökéletes?
Kinek törölhetem könnyét?
S lehetek oly kivételes?

Uram, kérlek! Hadd szenvedjek
még egy évet, hetet, órát!
Hadd sirassam el világom,
s élhessem még fájó sorsát!

2012. október 3.

3872
M Laurens - 2013. október 05. 23:03:57

Köszönöm Germain Barátom ! Meghatottál!

3872
M Laurens - 2013. október 05. 14:30:22

Köszönöm szépen az olvasást, kedves Viola !Rose

3872
M Laurens - 2013. október 05. 14:29:24

Megtisztelőek a soraid kedves Gabriella 36 .
Köszönöm szépen !

3872
M Laurens - 2013. október 05. 14:26:18

Kedves Titusz! Köszönöm a jó szót, de nem kizárt, hogy túlértékelsz. Wink

277
farkas viola - 2013. október 05. 14:17:43

Kedves Miklós!
Kitűnő versed mélyen elgondolkoztatott, de nagyon tetszik.
Kívánom, legyen óhajtásod szerint.
Szeretettel: Viola

1984
Gabriella 36 - 2013. október 05. 07:33:46

Kedves Miklós!

Egyszerre sírtak és mosolyogtak bennem a soraid. Hasonló gondolatokat élek én is. Köszönet érte.

Szeretettel gratulálok, Gabi

3439
titus56 - 2013. október 04. 22:26:33

Miklós Barátom!

A legnemesebb egyszerűséggel emelted égbe nyúló magaslatokba e sorokat. Szívbéli gratulációm!

titus56

3872
M Laurens - 2013. október 04. 22:01:15

Köszönöm szépen kedves Ili Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.