H. Gábor Erzsébet: Édenkertünk
Édenkertünk

Illatszőlő, bársony őszbarack,
Édenkertünk bőségasztalán,
szüret múlik, s lugas sorfalán
gyümölcsfosztott, árva tő marad.

Rámtapasztva édes vágyadat,
csókunk íze nektárt ünnepel,
ajkam lágya, mint a tűz felel,
óborrá forr vérem általad.

Pihét perzsel láva lehelet,
mi szelíd, most vaddá mámorul,
a szerelem önző álnok úr,
józan részeg senki nem lehet.

Kéjtengerbe fúlva jóllakunk,
sorsunk szele könyvet nyitva szét,
rálehel egy lázas szívmesét,
s mézzel telve újra szomjazunk.
2175
hzsike - 2013. október 16. 20:21:22

Kedves Ica, Iduskám, Gábor.

Örülök, hogy eljöttetek, nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat.
Szeretettel fogadtalak Benneteket:Zsike SmileSmileSmile

2678
Emperor - 2013. október 15. 21:51:33

Milyen találó sorok: "józan részeg senki nem lehet."
Úgy tűnik, hogy a szerelemben még ilyen is előfordulhat.
Csodálatos ez az Édenkert...

Szeretettel üdvözöllek!
Ida

3649
Oroszlan08 - 2013. október 15. 18:25:22

Kedves Zsike!

Mint mindig, csodálatosan írsz.
Szeretettel gratulálok: Ica

2175
hzsike - 2013. október 15. 14:53:01

Kedves Gyöngy, Etelka, Violám!

Köszönöm szépen, hogy ismét meglátogattatok, és köszönöm a kedves szavaitokat is.
Szeretettel :Zsike Smile Smile Smile

277
farkas viola - 2013. október 15. 12:30:43

Kedves Zsike!
Kívánok mindig ilyen édenkertet szeretettel: Viola Rose

3313
paltetel - 2013. október 15. 10:29:03

Egészségünkre! tetszik versed!
Gratulálok! szeretettel, Etel

3681
gyongy - 2013. október 14. 21:32:50

Zsike drága!
Igazán csodás az édenkerted! Szeretettel: gyöngySmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.