Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Cobblah Ilona: Látomás
Látomás

Az összesűrűsödött csendben
szűköl az idegeknek feszülő rettenet.
A láncon tartott fájdalommal
üvöltve szabadulna,
s míg szaggatja kétségbeeséstől
szorongó lelkemet,
az összeroskad elme delíriumában ,
kacagva fehér ruhában,
látlak szaladni a homokos fövenyen.
Ébren vagyok, vagy álmodom?
A vállamra hajló fűzfák lombja közt
hallhatatlan lelked éppen most oson.

Erre az útra már nem kísér senki…
Az utolsó fényt,szemfedő suhogása fedi.

Már nincs idő - tér, rohanó élet,
sem e világi ítélet.
Nincsenek színes alkonyok - árnyak,
nincsenek szertefoszlott megsemmisült vágyak.
Nem gyötör kétség, láz, fájdalom,
aprócska részként bolyongva utadon.
Míg testünk fizikai lénye
a csüggedéstől ólomsúllyá válik..
belőled maroknyi hamu lett,
s a feloldozott lét örök nyugalma sugárzik.

Miközben belém hasít egy megfoghatatlan gondolat,
a kihunyt csillagok, már egy másvilágban élik
beteljesedett sorsukat.

2013.08.10
443
dzsenyami - 2013. november 08. 21:29:20

Kedves Miklós
köszönöm a méltató szavakat, és örülök, hogy ennyi olvasni való között rátaláltál versemre.

Üdvözlettel
Ilona

3872
M Laurens - 2013. november 07. 22:45:54

"Már nincs idő - tér, rohanó élet,
sem e világi ítélet.
Nincsenek színes alkonyok - árnyak,
nincsenek szertefoszlott megsemmisült vágyak."
--
Én ezt a négy sort emelném ki, főleg azért, mert a maga puritán egyszerűségében hatalmas mondanivaló feszül. Bizonyítéka ez a pár sor annak, hogy nem feltétlenül kell mindenáron szavakat kreálni egy gondolat szép és tiszta költői megfogalmazásához.
-
Őszinte elismerésem ! / Miklós /

443
dzsenyami - 2013. november 07. 20:51:07

Kedves írótársak,
Köszönöm a véleményeket, a megtisztelő figyelmet..

szeretettel
Ilona

3767
vorosemilne - 2013. november 06. 20:41:33

Szomorúan is gyönyörű versedhez szeretettel gratulálok, Judit

3649
Oroszlan08 - 2013. november 05. 22:17:03

"A láncon tartott fájdalommal..." elgyötört emlékezés.

Együttérzésem!
Szeretettel: Ica

3681
gyongy - 2013. november 05. 21:35:14

Kedves Ilona!

Jó, hogy Germain ráterelte a figyelmem versedre, mert lenyűgözött "Látomás"-od. Szívből gratulálok!
Nem tagadom, belehasított a lelkembe, de megérte!
Gratulálok: gyöngy

443
dzsenyami - 2013. november 05. 16:07:15

Kedves Viola és Gabi
köszönöm a megtisztelő figyelmet

Szeretettel
Ilona

277
farkas viola - 2013. november 05. 09:12:58

Kedves Ilona!

Szomorúsággal tele gondolatok, szép emlékezés.

Szeretettel: Viola Rose

1984
Gabriella 36 - 2013. november 05. 08:26:43

Kedves Ilona!

Ez gyönyörű. Fájdalmasan szép, megható, sorolhatnám...

Gratulálok szeretettel, Gabi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.