Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.19. 19:53
Kedves Józsi! Elküldtem world dokumentumban, a verseket amiket az í gy írunk mi , könyvpályázatra szántam! Nem tudom megèrkezett-e
nem k... Bővebben

2019.07.19. 18:19
Kedves Józsi! Eltèvesztettem
a bizonytalanság 4. című iràsomnál nem jelöltem hogy folytatásos történet ha lehet potoljad üdv Kevelin kö... Bővebben

2019.07.19. 17:46
Szép kora estét kívánok szeretettel! Heart

2019.07.19. 14:53
Kedves Mama! Sajnálom, hogy nem tehetek eleget kedves kérésednek, de a Berkenyeágon kismadár kötetek összes példánya elfogyott. Írtam Neked privát... Bővebben

2019.07.19. 14:49
Szépséges napot mindenkinek! Smile Rose

2019.07.19. 12:33
Szép napot mindenkinek! Smile

2019.07.19. 12:31
Az ÚJ Verselő vers cím: BŰVÖLET. Ezzel a címmel vagy tartalommal várjuk a verselő vers rovatba pályázataitokat.

2019.07.19. 10:27
Szép nyári napot, kellemes pihenést, remek alkotásokat kívánva, üdvözöllek benneteket. Éva Rose

2019.07.19. 06:42
Kellemes, szép napot kívánok kedves Holnaposok! Rose Heart

2019.07.18. 21:59
A feltöltés befejeződött. Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: mama
» Online vendégek: 4
» Online tagok: 0
M. Laurens: A zongorahangoló búcsúja
A zongorahangoló búcsúja

Nyirkos eső fátyolán át
Kopott ég, seszínű nappal,
Unott egykedvűséggel
Ködalak jő; nyűtt kalapban.

Málló vakolattól foszló fal.
Léptei tompa hangját zengi,
Macskaköves utcasarkon
Már e hang is elfelejti.

Sötét kapu homályában
Füstté válva tűnik el,
A krákogó köhécselésre
Nyikorgó utca-lámpa felel.

Hirtelen szakad le az este,
Mégsem csillagos az ég.
A korcs, nyálkás fák közt
A lámpa szikrát vetve kiég.

Vizes tetők cserepein át,
Megroskadt kémények alatt,
Hangoló kínozza a kopott zongorát,
Míg húrja végképp elszakad.

Szürke arcán fájdalom ül,
Kezével egy utolsót simít a fán,
Fejét lassacskán lehajtja,
Arcán könnycsepp: halovány.

Piszoktól szürkült ablakon,
Eltévedt esőcsepp kanyarog.
A szürke város érzéketlen.
Csak háborgó lelke jajong.

Újabb ránc jelenik meg arcán,
Szarkaláb a szemhéja alatt.
Lelkében már dallam sem cseng,
Mert örökre megszakadt.

(Pest-Buda 2012. február 7.)
3872
M Laurens - 2013. november 13. 22:58:47

Köszönöm szépen Miklós! Anno ez volt a kedvence Germain barátomnak is Smile

4218
bujdosomiklos - 2013. november 11. 12:35:11

Ahogy lefested, látom, hogy halad
tova. Kopott, málló, füstös, szürke, mostoha.
A test-lélek húrja megszakad.
Kiváló, gratula!
Barátilag;
Miklós

3872
M Laurens - 2013. november 08. 21:52:23

Kedves Rózsa (rozsaschvalm)!
Köszönöm szépen az olvasást
Rose

3342
rozsaschvalm - 2013. november 07. 16:46:59

"Lelkében már dallam sem cseng,
Mert örökre megszakadt"

Kedves Miklós!
Fájdalmas ez a búcsú, nagyon szép a versed.
Gratulálok Rózsa

3872
M Laurens - 2013. november 07. 13:37:59

Köszönöm szépen a soraidat kedves Ilona!

3649
Oroszlan08 - 2013. november 06. 22:26:01

Kedves Miklós!
A versed hangulata nagyon átütő. Teljesen beleéltem magam, elvarázsolt, pedig érezhető, hogy a fájdalom íratta veled.

Szeretettel gratulálok: Ica

3872
M Laurens - 2013. november 06. 22:07:43

Köszönöm az olvasást kedves Judit!

3872
M Laurens - 2013. november 06. 22:06:54

Köszönöm szépen Veronika!

3767
vorosemilne - 2013. november 06. 20:31:30

Átérezhető, fájdalmas hangulatú versedhez gratulálok, Judit

3872
M Laurens - 2013. november 05. 19:49:48

Köszönöm Gyöngy ! Rose
Az ölelést külön is ! Heart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.