Cs. Nagy László: Színes tintákról álmodom
Színes tintákról álmodom
(Parafrázis Kosztolányi Dezső versére)

„Most színes tintákról álmodom”,
ott cseppennek szívem tollahegyén.
Életem fehér lapján szaladnak,
kéket simítva lelkem szürke egén.
Áttetsző kéket, mi örök, lágy sejtelem,
átkötve fénylő napsugár-arannyal,
suttogó szellő-színt, tündökletest,
mi kacéran játszik ősz hajammal.
Bársonyos, vörösbor-véreset,
mibe belefullad a hajnalok gőgje,
míg felparázslik lassú mozdulással,
havas hegytetők szikrázó fehérje.
De kellene még rózsákat pirító
ezer meg ezer pompázó láng-vörös,
és a lassú végítélet színei mind,
ahogy magába-hal egy üstökös.
Lágy remegésű lélek-pasztellek,
gondolat-sárgák, zöldek, narancsok
és kellenek eső-haragú szürkék,
feketék is, feketét fénylő bakancsok.
Patak-fényű ezüst varázslatok,
zizegő levelek élet-csillogása,
korhadó, barna, szomorú-enyészet
és pillangók káprázó hímporos násza.
És mind, mind, megannyi varázslat,
mohát sóhajtó zöld ábrándozás,
lélek-puha barnálló árnyalatok
és acél-színű vétkes megalkuvás.
Ibolya-permetek illatos uszálya,
vibráló sárgák, mik aranyat hazudnak,
szivárványok nyalka tobzódása
és szomorú barnája az emésztő múltnak.
Orgona-színek és mályvák meg pipacs.
Kenyér-illatú kalász pompázatok.
Kémények gomolygó füst-színei
és tükörfényű, szikrázó gyöngy-harmatok.
Ezer gyönyörű színről álmodom,
mi bennem nyugszik szépen, egymás fölött.
De álmomban sincs oly csodálatos,
mint mikor a szerelem színe beköltözött.
3439
titus56 - 2013. december 09. 11:58:12

Kedves János!

Való igaz, kicsit elvonatkoztatva a Kosztolányi verstől, bennem a színek tobzódását sugallta a vers így talán óhatatlan a szavak tobzódása is, ami egyszerű szemlélőként túlbeszélésnek hathat, ám ha kicsit beleásod Magad a színözönbe, az adja az okot a szóözönre is. (hangsúlyozom, bennem) Védeni szoktam az íráskori álláspontomat, mindaddig, míg elfogadható a magyarázat, persze ezeket az olvasó nem biztos, hogy megérzi.
Köszönöm az észrevételedet.

titus56

4346
Lucifer - 2013. december 09. 09:37:11

Kedves titus, nagyon tetszik a hangütés,éri a Kosztolányi-vers hangulatát:

„Most színes tintákról álmodom”,
ott cseppennek szívem tollahegyén.
Életem fehér lapján szaladnak,
kéket simítva lelkem szürke egén.

Tovább is sorakoznak az érzékletes képek,de,sajnos,már engedsz a túlbeszélésnek.SmileMinden képedet külön is kiemelemGrin,engedd ezt meg nekem!Grin

Barátsággal:
kisjankó

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.