Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.25. 00:05
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.24. 21:47
Kedves Katinka. Megjelent a Hangaszál című írásom második része. Köszönöm a kedves szavakat.

2019.05.24. 16:58
Kellemes délutáni pihenést kívánok szeretettel! Heart

2019.05.24. 16:00
Élmény, tapasztalat, kapcsolatok, hogy sikeres legyél! Várjuk jelentkezésedet! A szerzők írásait Holl Nándor színész előadásában hallhatjátok!

2019.05.24. 15:59
Egy hét múlva lesz 2 napos író kurzus rendezvényünk. Még 2 hely szabad, ne maradj le róla!

2019.05.24. 15:45
Folytatódik Így írunk mi! könyvsorozatunk. Az 5. kötet készül! Részletek a pályázatok rovatban!

2019.05.24. 13:16
Éva, javítottam a verssort.

2019.05.24. 12:24
Szép napot Mindenkinek! Olvasd a HM-t és közben a napsütést is élvezheted végre. üdvözletem Éva

2019.05.24. 12:20
Józsi! A versemnél az első szó lemaradt. Ha lehetne még javítani. "Megrozsdált". Valószínű nem másoltam be figyelmesen, bocsánatot kérek érte. Kösz... Bővebben

2019.05.24. 08:50
Szép napot mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Cs. Nagy László: Szonett-koszorú
Szonett-koszorú

Időm

Ahogy est-papíron vés fénnyel a hold
úgy karcol belém mindig a gondolat.
Mindegy már, a múló tegnap hogyan volt,
a végtelen sínjein, elém tolat.

Gomolygó füstjén átúsznak a percek,
dölyfös keblük lassan órává dagad.
Mint szekrényajtóban a szú, ha perceg,
lassú lelkemből csak fűrészpor marad.

Magával viszi az múlás sodrása,
évgyűrűin, holt remények hajtása
rajzol kört, lebegve a jövő mögött.

Előttem, mögöttem, tükör az idő,
magamból megyek, magam ki szembe jő.
Óvatos léptek sötét és fény között,

Összeforrt pillanat

Hol kezdődsz és az én-nek hol van vége?
Pillanatba forrva vagyunk, mint harmat.
Tiszta még a tó, a hullámok vége
fény, mindegy a kövek mit is akarnak.

Nézem a fodort. Lágy. Tested zenéje.
Egy harang valahol tán értem kongat.
Porral hancúrozik a szellők széle,
ahogy lassan széttépi volt utunkat.

Tükör a tó, látlak. Magam is látom.
Fűzfák hajolnak, peregnek levelek,
tükörképedben fények táncát járom.

A pillanatban elhalkul egy álom.
Csak a fény és fuldokló falevelek
járják, tükrödön árván hagyott táncom.

Éjszakába vert szeg.

Egy fájdalom csak a Hold, az éjszakán,
sötét keresztbe verve, fény-hidegen.
Ahogy felissza árnyékát sok platán,
a haldokló fény oly jelentéktelen.

Mint megszállt' sírokon a hótakaró,
úgy hajlik a sötétség a Hold köré.
Csillag-juhait terelő számadó,
a fénytől vemhes nyáj búja mind övé.

Száll a csend, mint ébent suttogó akol.
Csillag-lehelet felködlik' az égen.
Bárány születik fénytelen, valahol.

A sötétség remeg, hangtalan dalol,
túl minden elporlott embernyi léten
felsír a fény és a visszhang átkarol.
3439
titus56 - 2014. január 19. 21:16:05

Miklós barátom!

Késve, de örülve figyelmednek, köszönöm

titus56

3872
M Laurens - 2014. január 05. 20:44:55

Szép szonett hármas! (triptichon).
A főcím picit zavaró, de azért én figyelek ám! Smile
BUÉK !!!
/ Miklós /

3300
kandracs roza - 2013. december 17. 13:32:57

Kedves Lászlóm..mint mindig remekeltél...Gratulálok Rózsád

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.