Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Farkas Viola: Ajtók…
Ajtók…

Ajtók sorban bezárulnak,
Nincs hely kívül maradónak,
Lecsökkenő élet-esély,
Már csak az emléke beszél.

Körülötte minden romlik,
Ő maga szintén elkopik,
Halkul, csendesebb lesz léte,
Semmivé vált az értéke.

Nem halad a munkájával,
Elfoglalt a sok bajával,
Romló szeme, füle, gyomra,
Kihat összes végtagjára.

Pőrén, magába roskadva,
Ha volt vagyona, kifosztva,
Megy a végső állomásra,
A világ, már sírját ássa!

Mi jöhet még, összeomlás?
Hátra van az elszámolás!
Jelenésen részt kell venni,
Titokban nem marad semmi!

Viharfelhők gyülekeznek,
Szél parancsol fergetegnek,
Égszakadás, földindulás,
Nem hallatszik többé sírás!

Budapest, 2014. január 20.
4622
Simon Erzsi - 2014. január 23. 21:23:03

Kedves Viola! Nagyon szép a versed és nagyon szomorú.
Remélem, hogy hamarosan jön a tavasz, a jó idő és
talán egy kedves üzenet amely mosolyt varázsol arcodra. Addig is: SOSE ADD FEL!
Szeretettel üdvözöllek: Erzsi

524
BogIcu - 2014. január 21. 23:19:27

Drága Violám!

Az élet báltermében még egy hosszú keringő vár RádRose
Végső elszámolásra talán majd kicsit később gondolj, addig még egyszer el kell újra mennünk Komádiba, találkozni sok-sok tagtalálkozón... sok szépet át kell még éni, ez így rendeltetett....

Ölellek a régi szeretettel:BogIcu

3767
vorosemilne - 2014. január 20. 14:25:07

Szomorú gondolatok...
Szép versedhez gratulálok, Judit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.