Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.25. 00:05
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.24. 21:47
Kedves Katinka. Megjelent a Hangaszál című írásom második része. Köszönöm a kedves szavakat.

2019.05.24. 16:58
Kellemes délutáni pihenést kívánok szeretettel! Heart

2019.05.24. 16:00
Élmény, tapasztalat, kapcsolatok, hogy sikeres legyél! Várjuk jelentkezésedet! A szerzők írásait Holl Nándor színész előadásában hallhatjátok!

2019.05.24. 15:59
Egy hét múlva lesz 2 napos író kurzus rendezvényünk. Még 2 hely szabad, ne maradj le róla!

2019.05.24. 15:45
Folytatódik Így írunk mi! könyvsorozatunk. Az 5. kötet készül! Részletek a pályázatok rovatban!

2019.05.24. 13:16
Éva, javítottam a verssort.

2019.05.24. 12:24
Szép napot Mindenkinek! Olvasd a HM-t és közben a napsütést is élvezheted végre. üdvözletem Éva

2019.05.24. 12:20
Józsi! A versemnél az első szó lemaradt. Ha lehetne még javítani. "Megrozsdált". Valószínű nem másoltam be figyelmesen, bocsánatot kérek érte. Kösz... Bővebben

2019.05.24. 08:50
Szép napot mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 0
Cs. Nagy László: Szín-dobogás gyerekvers ciklus IV.
FEHÉR
Hattyú
(Gyerekvers)

Az első hattyú, meg a párja,
ki hajdan megszületett,
fekete volt, mint a holló
tudtátok-e gyerekek?

Egy gyönyörű tavi nádas
volt a hattyúk otthona,
estefelé, nap nap után
úszva tértek meg oda.

Alig vertek hullámokat,
éppen, hogy csak körre kör,
minduntalan rájuk köszön
a fenséges víztükör.

Egyik éjjel, a két hattyú
visszatért a fészekbe,
még utolján megcsodálták
magukat e tükörbe.

Hattyúszívük, amit láttak
nagy bánattal lett tele,
mert bizony a sötét éjjel
nem látszott a fekete.

Tépelődtek álmatlanul,
mi lesz eztán? Ó nahát?!
Csemetéjük, hogy ha felnő
nem láthatja majd magát?

Egésze éjjel tanakodtak,
a tojásból, hogyha kikel,
fiókájuk, tollruháját
befestik, de jaj mivel?

Reggelre, hogy felkelt a Nap,
gondoltak egy merészet,
a kis hattyúnak valahonnan
szereznek szép festéket.

A napsugárral, ó ki hinné,
a tojásból épp világra jött,
megszületett a kis hattyú
ott a sűrű nád között.

Cseperedett napról napra,
míg már repülni tudott,
hattyúcsalád egy napon
tavat, fészket ott hagyott.

Elszálltak a hideg szélhez
ki zord felhőkkel integet
és fenn északon két marokkal
szórja szét a fehéret.

Messze, messze, hol hull a hó,
hóember is ott lakik,
fehéret, ha épp keresnél,
menten útba igazít.

Leszálltak a puha hóra,
megcsodálták: jaj de szép!
Elsőszülött fiókánknak
pont ilyen szín kellenék!

Így aztán a pici hattyú
hóban fürdött merészen,
addig, amíg minden tollát
be nem lepte egészen.

Büszke volt, ó nagyon örült
a fekete hattyúpár,
csemetéjük tollruhája
sötétben is látszik már.

Víztükörben tollászkodhat
a sötétség mit sem ér,
hisz ezóta a hattyúk tolla,
vakítóan hófehér.
3439
titus56 - 2014. január 31. 16:49:17

Drága Rózsám!Rose


Köszönöm.

titus56

3872
M Laurens - 2014. január 31. 16:30:32

No itt el kell mondanom , hogy egy fia DE sem merült fel bennem !
Egyszerűen remek és nincs mit ragozni rajta tovább. Élvezettel olvastalak !
/ Miklós /

3300
kandracs roza - 2014. január 31. 10:36:04

Szép mese versben...gratulálok Lászlóm. Rózsád

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.