Cs. Nagy László: Megfogalmazlak (2014. február)
Megfogalmazlak

Magamban mindig újrafogalmazlak,
viseltes öltönyöm gomblyukán virulsz.
Míg mohás csendek pusmogva lógnak,
templomi-vasalt hajtókáján a kínnak,
némán, suttogásaim közé szorulsz.
Lelkem még sajgón-viselős fényeidtől,
álomba ringat csókod perzselő színe.
Sóhajaim közt kicsordult emlékeidből,
bőrödtől megperzselt sejtjeimből,
újrateremt, szárnyam vergődő hite.

Újat fodrozódsz szívem hajlékában,
bársony lábnyomod átsuhan lelkemen.
Benne dobogsz minden csodámban,
szellő-sóhajú szép nyaram illatában,
felcsillansz minden elásott kincsemen.
Éjszaka illatú a csendek függönye,
lopva átszűrődik rajt suhanó árnyad.
Sárgát szomorkodik a Hold köldöke,
lopott aranyaidba szédülök bele,
álmomban megsimít rebbenő szárnyad.

Milyen lesz ha már nem szeretlek?
Hogy hajt térdet bennem a gyötrelem?
Ha már emlékeim mélyén feledlek,
ha már lelkem visszhangjai nem remegnek
s elvirágzik bennem minden félelem.
Milyen lesz akkor majd a lélek?
Mert még vagyok, de akkor is leszek?
Sorsom feltűri gallérját és félek,
ne barnuljanak meg bennem a képek,
és ne halkuljanak szívemben a neszek.

A sarkon túl, nem vár rám az idő,
üresen visszhangzik az utca Nélküled.
Ásító holdsugártól nedves a macskakő,
szürke sikátor, rohanó perc-temető,
gázlámpák lobogják belém az életed.
Sötét falaimhoz dőlve, megáll a gondolat.
Fázós lélekkel, még bennem hihetlek.
Hajnali ködökben még látom arcodat,
megtorpan bennem egy ölelő mozdulat,
mi lesz velem majd, ha már nem szeretlek?
4346
Lucifer - 2014. február 02. 07:37:10

Kedves László!

Ez a versed,szerintem,magasan kiemelkedik az eddigiek közül. Tiszta,szép és mély érzelem szólal meg benne,a képek színesek,szemléletesek,s a nyelvezete természetes,nincs benne semmi erőltetett.

Kézszorítással üdvözöllek:
kisjankó

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.