Simon Dávid: Találkozásaim Istennel (2014. február)
Találkozásaim Istennel

Talán elhajított csikk a fal tövében, talán a
mozgólépcsők süket diadala alattunk,
talán rúdon leereszkedő román prostituált, vagy
forró nyári éjszakák részegsége, vagy talán
nem is vagy.

Nézem magam, egy perc őrület, hogy a hús,
a szemek alatt úszó fájdalom, a tetteim,
cigarettafüstben szálló vágyaim, hogy
mindez nem én vagyok.
Itt kéne lenned,
függőfolyosók zuhatagában,
most kéne belökni engem az ajtódon,
menedékem lennél szapora esőben.

Talán kattanó nadrágszíj, talán sárkányrepülő,
talán én teremtettelek téged, és lehetnél megterített asztal,
vagy talán szerelmeseket átölelő semmi vagy.
4270
simondavid - 2014. március 09. 22:09:20

Kedves Erzsi! Arra gondolok, hogy se a gondolataink, se az érzelmeink nem a sajátunk, de semmiképp nem azok vagyunk, annál jóval mélyebb rétegekhez kell eljutni. Van egy pillanat,amit ritkán lehet megélni, amikor az ember a tükörbe néz, és elmereng azon,hogy mennyire semmi köze a testéhez. Na, erre gondolok, talán ez az őrült pillanat,amikor közel kerülünk valami titokzatoshoz. Üdv.

4622
Simon Erzsi - 2014. február 04. 08:11:59

Kedves Dávid!

Valakik csak vagyunk, és valakik mindig is leszünk!!!
Így remélem!
Nagyon szép a Találkozásod...

Üdvözlettel: Simon Erzsi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.