Cs. Nagy László: Virrad
Virrad

Megvirradt s virágot sóhajtottak már a kertek
ott a sáros út és a dülöngő kis házak mögött.
A kacagó szirmok illangó sóhajokból mertek
illatot, és a tegnap virulva a mába költözött.

A nap fürge fényét terítve már a fákra bukott,
s egy röpke pillanatra tavaszt hazudott nekem.
Frisseket sóhajtott lelkemben egy vén fagott,
az a pillanat, többé már soha nem lesz ilyen.

A csendes szellők is félve susogtak valamit,
hogy a tél még meglehet zordan visszaölel.
A teraszon ülve néztem ellobbanó szirmait
a kert sóhajának, éreztem még korán ünnepel.

Az égen kidőlt a tintatartó és e kék pacában
gyűrt itatóspapírként úsztak az apró fellegek.
Az asztalon, kócos csikkek között a hamutálban
az utolsó parázson, ellibbent még egy füst-gyerek.

Mint röpke pitypang, keringőn körbe-körbe száll,
a pillanatba csendesült illatoktól rohanó vérem.
Egy hideg korty még, halkan koccan a kávés pohár,
tegnapi emlékeket ma illangó-magadhoz mérem.
3439
titus56 - 2014. február 26. 20:22:04

Kedves Marika.

Örülök, hogy egy apró kis "csipkefüggönyt" rajzolhattam az olvasódra. Köszönöm.

titus56

3439
titus56 - 2014. február 26. 20:20:49

Viola kedves!

Szívből köszönöm.

titus56

4384
simamama - 2014. február 26. 19:45:20

Kedves László!
Ez nagyszerű vers lett, csupa csipke, röpke gondolat. Szeretettel olvastalak.

Marika

277
farkas viola - 2014. február 26. 16:24:09

Kedves Titus!

Nagy, odafigyelést igénylő versed tetszik. Látva a mai napot, reméljük, a tavasz nem hazudik, bár a bizonytalanság soha ne hagyjon el bennünket.

Szeretettel: Viola In Love

3439
titus56 - 2014. február 26. 15:43:35

Köszönöm barátom!

Mint ahogy a Windowsban is is működik minden "agyi" funkció csökkentett módban, szerencsére ez Nálad is betáplált program. Grin Jó egészséget és újra csak köszönöm soraidat.

titus56

3872
M Laurens - 2014. február 25. 22:09:21

Nálad is meg kell jegyezzem, hogy bocsánat, de kicsit (nagyon) le vagyok maradva, mert csökkentett üzemmódban vagyok az utóbbi pár hétben, ami várhatólag április végéig eltart.

Ezek-után az érdemi rész:
"Az égen kidőlt a tintatartó és e kék pacában
gyűrt itatóspapírként úsztak az apró fellegek."
--
Ki tudja miért, ez maradt meg bennem, talán azért, mert a maga eszköztelen natúrságában is szokatlan és vonzó kép.
Gratulálok , remek vers!!
/ Miklós /

3439
titus56 - 2014. február 25. 19:33:01

Köszönöm kedves Zsike!

Szóhasználatodból ítélve, ráéreztél a hangulatra. Köszönöm.

titus56

3439
titus56 - 2014. február 25. 19:32:06

Kedves Zsermen!

Nyilván, ha impresszionista festő volnék, a "pillanatnyiságot" képes volnék szemléletesebben ábrázolni, főleg, ha még tehetség is párosulna az elképzelésem mellé, de hát nem vagyok és versfaragónak is csak olyan "magammódi". Egy festményen könnyebb néhány elmosódott vonal mögé rejteni egy "dülöngő kis házat" ami úgyis eltűnik a soha vissza nem térő pillanat múltával, de hát ugyanezt csak a tehetségesebbje képes versben visszaadni. Mivel a vers, egy festménynél "szószátyárabb" műfaj, én nem tudom megúszni egyetlen sűrített szóval egy kép pillanatfelvételét, így aztán bizony sokszor elfecsérlek akár három versszakot is egy ecsetvonásért, amiben a sárga bizony úgy tűnhet, mint ha már ismerős volna.
Jó, hogy benéztél és ezt leírhattam.

titus56

2175
hzsike - 2014. február 25. 12:04:51

Elmélázó, szép képeiddel, szívesen időztem itt, kedves Laci.
Szeretettel olvastam:Zsike Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.