Simon Dávid: ahogy csendjeinkben (2014. március)
ahogy csendjeinkben

ahogy csendjeinkben találkozunk
néznek minket a hullámzó tárgyak
sminked alól fuldoklás párolog
és kilépünk mindennapi vereségeinkből

lebegés az elhulló perc
ütemtelen reszketéseiben
valahol egy bogár mocorog
szerelvények viszik álmunkat
a temetetlen városon át

vagy csak én képzelem
és most a peronon
egyedül szédülök
idegen tájak után
örökre hontalanul
tudva
hogy te sosem voltál
4270
simondavid - 2014. július 10. 01:47:40

De jó! És mit nyertem? Nagyon köszönöm a gratulációkat! Grin

4736
Hespera - 2014. április 25. 10:37:42

Kedves Dávid!
Csatlakozom a gratulálókhoz!
Üdvözlettel és további sikereket kívánva:
Hespera

2135
mami - 2014. április 24. 10:20:29

Kedves Dávid!

Gratulálok a zsűrinyertes alkotásodhoz!Rose

Szeretettel: Jártó Róza

4270
simondavid - 2014. március 09. 22:01:51

Köszönöm! Örülök, ha tetszett!

4736
Hespera - 2014. március 04. 22:13:48

Kedves Dávid!
Elgondolkodtam verseden, és egy sorát továbbviszem magamban, mert nagyon megfogott:
"és kilépünk mindennapi vereségeinkből"
Köszönöm versedet, ezt a sort külön is.
Hespera

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.