Winczheim Tibor: TAVASZT VÁRVA (2014. június)
TAVASZT VÁRVA

Elsötétül az ég alja
Felhő könnyét lehullajtja
Fenyő ága nyögve hajlik,
Terhétől úgy szabadulna

Pára, s köd terül a tájon
Harmat cseppje hull a fáról
Fű, fa bokor hajladozik,
Ég dunnája nyiladozik

Esik a hó és szétterül
Süvít a szél, csak úgy fütyül,
Jeges bucka összefagyva
Reszketve vár a tavaszra
5435
zsuzsa mihaly - 2016. február 28. 17:57:02

Kedves Tibor ! Értő olvasásod köszönöm. Ebben a versedben Te is remekül fogod meg a tél haláltusáját , a 24. óráját. Üdvözöllek: Zsuzsa Mihály

4932
liliom54 - 2014. szeptember 21. 18:57:04

Kedves Tibor!
Vidám kis, tavaszt váró versikédnél tetszik a gördülékenység, a sok szép hasonlat, amit alkalmazol.
Gratulálok!RoseHeart
Örömmel olvastalak.
Ági

277
farkas viola - 2014. június 28. 05:38:54

Kedves Tibor!

Örömmel olvasom versed, amely hangulatos, szép természeti képekkel tűzdelt, igazi tavaszváró.
Nem értem, miért mondtad már többször is, hogy Te nem értesz a vershez? Most bebizonyítottad az ellenkezőjét.

Szeretettel gratulálok: Viola In Love

2135
mami - 2014. június 08. 14:40:49

Kedves Tibor!

Mivel ez az első megjelentetett versed és évek óta barátok is vagyunk egy kicsit talán bő lére eresztem mondanivalómat.

Az első 5 között voltam aki olvastalak, de elfoglalt voltam akkor. Most itt vagyok és újra olvasom kedves kis versedet. Én a magam részéről elmondom, tetszik a versed. Egy igazi, felüdülést nyújtó érzést osztasz meg a verssel. Én a magam részéről, aki verseket is és prózát is írogatok, tudom, hogy néha annyira szorítja az ember lelkét egy érzés, egy gondolat, hogy nem bírom ki és azonnal papírra vetem a sorokat. Ezekből született pár év alatt olyan 45-55 darab vers. Máskor egy nyugodtabb érzés kerít hatalmába és akkor engedi a türelmem, hogy megírjak pár prózát. Sosem erőltettem, hisz számomra nem létkérdés, hogy én rengeteg alkotással rendelkező író, költő, vagy valami hasonló legyek. Azt tapasztaltam a magam részéről, hogy a mennyiség csak a minőség rovására mehet. Egyszerűen, "jártóiasan" mondva " - a sok sosem lesz szebb, csak több - ". Még egy nagy tapasztalás! Az első vers után jöjjön egy nagy-nagy tanulás, egy arculat-kialakítás, hogy a Te verseid a tieid lehessenek, hogy Te ne egy legyél a sok közül!

Nagy-nagy szeretettel és örök barátsággal: /mami/

3392
lambrozett - 2014. június 08. 14:01:02

Nagyon kellemes és hangulatos a versed, csak azt nem értem, hogy: miért kell a címet végig nagybetűvel írni? Sad Nem csak Nálad vettem ezt észre, ne vedd kifejezetten magadra. Smile Tudtommal ez ellenkezik a tradícióval és nyelvhelyességgel (kivétel néhány, bizonyos eset) bár...manapság ezzel - néhol - alig törődnek. A lényeg: szívesen töltöttem itt az időmet. Üdvözlettel és szeretettel. Éva

4736
Hespera - 2014. június 02. 13:55:37

Kedves Tibor!
Szívesen olvastam tavaszt váró versedet.
A rímek itt-ott kissé megbiccennek, de a leírás jól láttatja a tájat, én is, mint olvasó, a jégbe fagyott buckákkal várom a tavaszt.
Legjobban az "ég dunnája" szókapcsolat tetszik.
Hespera

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.