Tóthné Földesi Ilona: Szikrák (2014. augusztus)
Szikrák

Szikrákat gyújt ma a gondolat.
Megtorpan a tengerkék este.
Rogyadozó felleggel telve
ölelkezni kezd az éjszaka.
A hozzám költözött idő
lebegő hálóján fennakad
a csendlevél és a visszhang.
Kísérthet bármi vad kaland,
mi semmivé vetkőztetne le.
Eltakarja nyomorát a szégyen,
önmagával önmagát az ember.
Ismerem a zokogást, a mosolyt,
az időn a selymet és a bársonyt,
kívül ránc takarja, gyűrt daróc.
Ismerem a játékban a fintort,
a szabályok között a szigort.
A hitben az áhított bölcs szót,
a csendben a békét szeretem.
2135
mami - 2014. augusztus 11. 07:13:08

Icum!

Csendes, békés napokat kívánok neked... .
Szép versedhez gratulálok!

Szeretettel: Jártó Róza /mami/

3649
Oroszlan08 - 2014. augusztus 04. 14:28:13

Kedves Mab Tee!

Köszönöm kedves soraidat.
Üdvözlettel: Ica

1543
Mab Tee - 2014. augusztus 03. 22:19:10

Kedves Ilona!

Szép vers, mélyenszántó gondolatokkal.

Üdv: Mab Tee

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.