Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Keresed vigaszod
Keresed vigaszod

Könnyekkel áztatott hely
a falu szélén
A zokogások háza
az út szélén
feketébe öltözött
emberek között
ritka vendég az öröm
uralkodik itt a könny.
Harangszó,majd ima
és ének az elmentért
félelem a síri sötétért
fülzúgatóan sír a föld
földi mennydörgés özön
egy pillantás a mélységbe
fehér rózsa a fekete földbe.
Könnyeiddel még megáztatod
kezedet még felé nyújtod
majd arcod kezeddel beborítod
fájdalomtól eltorzul arcod
és azt sem tudod ,hogy élted túl
a bánat túlon,túl nagy volt.
Életed része lesz a falu széle
naponta kiballagsz a temetőbe
örök kegy hely lesz nyughelye
Az utat majd sokszor járod
Keresed vigaszod.

Kondoros.2014.október.30.
4694
Rzsike - 2014. november 06. 22:54:31

KEDVES BOGYI ÉS VALI-MAMI.KÖSZÖNÖM,HOGY OLVASTÁTOK,ÉS KÖSZÖNÖM A SZÉP SZAVAKAT.ŰDV.RZSIKE

4993
Vali-mami - 2014. november 06. 16:46:29

Drága Rzsike !

Sajnos a fájdalom az életünk része.
Bármennyire is megnyugszik agyunk idővel....lelkünk szeretete a hant alatt sem hűl ki.
A mellékelt képeden még a tintakék felhők is gyászba öltöztek.
Szinte tapintható a gyászod.
Kárpótlásul adjon a Jó Isten békés jövőt és sok szívnek szerető ajándékát !

Ölellek szeretettel:Vali m.

4991
bogyi - 2014. november 06. 14:58:37

Nagyon szép ,megható versedhez gratulálok!
/fehér rózsa a fekete földbe/ Nagyon szép!
Üdv:Éva

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.