Tóthné Földesi Ilona: Csak a fagy
Csak a fagy

Gyémántcseppekben hull
egyre reánk a hűvös este.
A csend fészket rak
szelíd álmainknak.
Az égbolt foncsorán
egy kurta sóhajban,
felsejlett újra egy vallomás,
bomlottak lágyan egymás után,
mint elvirágzott egynyári virág.
Kísérteni jött a tél.
Széthullott darabokra
az átmosott pillanat.
Nekem semmi nem maradt,
csak fagy és a zúzmara.
3649
Oroszlan08 - 2014. december 05. 13:56:59

Köszönöm kedves Fufanka, hogy itt jártál. Örültem Neked.Smile
Szeretettel: Ica

5015
fufenka - 2014. december 05. 12:47:30

Kedves Ica! Köszönöm, egyszerre fájdalmas és gyönyörű soraidat! Üdvözlettel: Fufenka

3649
Oroszlan08 - 2014. december 05. 12:15:19

Köszönöm Erzsike a vigasztaló soraidat.
Régen túl vagyok rajta,Heart csak még fáj az emlék.
Örültem, hogy itt voltál: Ica

4622
Simon Erzsi - 2014. december 04. 21:47:33

Kedves Ilonka!
Nagy szeretettel olvastam gyönyörű , szomorú versedet. Reménykedjünk! Valami mégis, csak marad! Szeretettel gondolok Rád: Erzsi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.