Tóthné Földesi Ilona: Karácsony
Karácsony

Nem lázadozom az este ellen.
Karácsonykor is itt a szürkeség.
Letérdelek úgy imádkozom.
elrontott örömök felett.
Keresem, hol lakik a szeretet.
hol lakik az én Istenem?
Halk az Úr hívó szava,
az égbolttal összejátszó
hold és összes csillaga.
Titkok regélnek,
elönt a legenda.
Tragikus filozófia
lapul a csend alatt.
Isteni lét a magasságban,
Itt lenn, eltiport életeken
halványul a varázslat.
Ázott kabátban a szürkeség.
Mindegy, hogy fekete vagy fehér
az ünnep, a Karácsony.
Fátyolozott a lelkiismeret.
Mindenki álmokról álmodik.
Az Úr behunyja mind a két szemét.
4736
Hespera - 2014. december 12. 10:56:48

Kedves Ica!
Versed tetszéssel olvastam.
Minden sorod mögött mélyebb tartalom rejlik.
Igen, mindegy, fekete vagy fehér a karácsony, nem ez a lényeg, ez csak a látszat.
Mindannyian keressük az Istent.
Szép soraidhoz, őszinte meglátásaidhoz gratulálok.
Hespera

3649
Oroszlan08 - 2014. december 12. 10:34:07

Köszönöm Rosekedves soraidat drága Vali.
Szeretettel üdvözöllek: Ica

3649
Oroszlan08 - 2014. december 12. 10:32:14

Kedves Éva!
Szeretettel köszöntelek, Heart örülök a gratulációdnak: Ica

4993
Vali-mami - 2014. december 11. 23:42:30

Drága Ilona !

Az ünnephez méltó szavak lelket simogatnak.
Imával köszöntsük majd a Kisdedet !
....és háborgó lelkiismeretünket egy kis időre takarjuk le fátyollal.
Szépen írtad.
Gratulálok !

Szeretettel ölellek:Vali m.

4991
bogyi - 2014. december 11. 23:01:36

Drága Ica!
Nagyon szép sorok,és nagyon igazak.
Szívből gratulálok! ÉvaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.