Tóthné Földesi Ilona: Fóbiám
Fóbiám

Sötétség bástyáin túl
morajlik a tenger.
a mélyből visszaretten
az azúrkék felszín.
Ítélet ideig tart
vergődő félelmem,
fogytán a lélegzet.
Nyugtatom magam
nincsen semmi baj.
A mélység nyújtja csápjait,
lehúzna a pocsolyában is.
Ha állok a parton,
a medence szélén
a fóbiám és én,
kétszemélyes dráma
zajlik a fogságban.
3649
Oroszlan08 - 2015. január 27. 16:26:09

Rózsika drága. Köszönöm kedves soraidat. Nagyon örülök ha így látod.
Szeretettel: Ica

3649
Oroszlan08 - 2015. január 27. 16:24:26

Kedves Évike(bogyi)
Köszönöm a gratulációdat.
Szeretettel üdv. Ica

3342
rozsaschvalm - 2015. január 27. 16:09:48

Drága IcaI
Szép költői képeidet, mint mindig, most is csodálattal olvastam. Tökéletesen jelenítik meg
versed mondanivalóját.
Szeretettel gratulálok! RózsaHeart

4991
bogyi - 2015. január 27. 15:11:16

Drága Ica!
Szép soraidhoz,gratulálok!
Szeretettel:ÉvaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.