Tóthné Földesi Ilona: Bűnbe estem
Bűnbe estem

Mogorva alkonyat bolyong,
árnyék-fekete felleg,
és beszegte gyanútlanul
bársonyával az este.
Hószín gyolcsát teríti rám
a téli fagyos február.
Reszketve emlékezik
bennem a forró, buja nyár.
Ujjongó percek életre kelnek,
oly közel voltál hozzám.
A sötétből bontogattam
csókjaid és ölelő karod.
Szelet fogott a szenvedély,
a pillanattal együtt égtünk el.
Csatázott percekig a hajnal,
amíg célt kapott a céltalan.
Bűnbe estem s alig hittem el,
hogy a remény szökdécsel velem.
3649
Oroszlan08 - 2015. február 10. 10:27:52

Köszönöm kedves Barna a megtisztelő véleményedet.
Szeretettel: Ica

4930
barnaby - 2015. február 10. 08:32:41

Gyönyörűséges...Gratulálok szeretettel:BSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.