Kószó Ádám: Világtalan
Világtalan

hiába a gondolattal sodródó
kétszemélyes gondola
a közös jövő hiányában
csak emléket hord oda

a szél, a szél, a szél
elfújta rozoga villánkat
s este közös álom
nyomja lehunyt pillánkat

pillanat, néhány perc szünet,
hatásvadász, játszmaleső
talaj voltál, nélküled csak
világtalan kádba eső
lettem

egy elmorzsolt könnycsepp mosódik el
egy elszakított képeden
megkerestem, nem találtam
az eltűnődött éteren
csak részeg részed vagyok,
én a pincér, te meg az étterem.
te vagy az én terem.

csak egy cinikus szókereső
mondd, hová lett a gyermekdalom
a hét főbűnt azt másra
a hétfő szülte bánat keddre hagyom

mint egy memóriajáték
keresed az összeillő lapokat
ezerből egy lakás oké,
miután lepergett a vakolat

én egy sárga ló vagyok,
tán te is sárga ló vagy
megtalál-e bárki minket
vagy előbb üt az óra

egy elmorzsolt könnycsepp mosódik el
egy elszakított képeden
megkerestem, nem találtam
az eltűnődött éteren
csak részeg részed vagyok,
én a pincér, te meg az étterem.
te vagy az én terem.
4810
koszoadam - 2015. február 18. 16:23:04

Köszönöm szépen a szép szavakat!

4694
Rzsike - 2015. február 18. 07:43:44

Annyi mindenre gondoltam,vajon mi is járhatott a "tolladban",mikor ezeket a sorokat írtad.
Üdv.Rzsike

4930
barnaby - 2015. február 17. 11:40:07

"csak részeg részed vagyok,
én a pincér, te meg az étterem.
te vagy az én terem."

Nagyon jó, remek a vers is...ám ez a gondolat, játék a magyar nyelv adta lehetőségekkel-briliánssá teszik a versed.Gratulálok:BSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.