Kosztolányi Mária: Álomcsók (2015. március)
Álomcsók

Kert fala éjszaka zárja világom,
alszik a repkény, alszik a tó.
Végre, ma szél szava nem kacarászik,
alszik a rozsdás kert takaró.
Most vele álmaim újra bejárom,
halk a felejtés, halk a fohász.
Múlt heve, éneke, nincs ami fájjon,
újra az éj most, megbabonáz.
4930
barnaby - 2015. március 02. 00:06:55

daktilusok,és spondeusok szabályosan váltakozva...még nem jöttem rá miféle verselést takar, de szerintem ez a Te egyéni játékod a ritmussal, és a szavak által keltett hangulatfestéssel...Nagyon tetszett,van története a szövegnek, nem vesztél el a szépségben...gratulálok:B

4993
Vali-mami - 2015. március 01. 21:37:19

Drága Mária !

Szinte lüktet az időmérték.
Tartalmában pedig versed, a címmel együtt remek összhangban van.
Nagyon tetszik !!!

Szeretettel ölellek:Vali m.

3652
zina - 2015. március 01. 21:24:49

Hű, micsoda daktilusok, a kedvenceim; nagyon jó lett.
Gratulálok, nagy örömmel! Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.