Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Lovas József Pál: Egymásra csodálkozva
Egymásra csodálkozva

Mit tudunk mi egymásról?
Fű, lomb, és az a kisvirág ott a réten
Színes zöld már, s bimbóját nyújtja néked.
Mit tudunk mi egymásról?

Nekem te a tavasz voltál.
Neked én az érlelő nyár.
Mécses te, ki éjben világoltál,
Én az, aki ott is vigyázott rád.

Mit tudunk mi egymásról?
A zene, a tánc őrült ütemére, hangos diszkókat járva,
Sötéten villogó fényben egy kicsit egymásra csodálkozva
Mit tudunk mi egymásról?

Felelem: nekem te az élet voltál.
Feleled: te nekem az érlelő nyár.
Te tudtad azt, hol csónakunk jár
Nem tenger az, csak egy holtág.

Bennrekedtünk. Miért nem szóltál?

Miért nem szóltál?

Mit tudunk mi egymásról?
Élek, élsz. Ennyi csak?
A távolság fogva tart.
Kérdésemre most felelj.
Szomjam vízzel oltsad el.
Megéheztem: ennem adj.
Megpihennem ágyad add.
3322
lovasj - 2015. április 16. 12:16:14

Köszönöm, hogy olvastatok. Köszönöm a gratulációkat!

4930
barnaby - 2015. április 12. 22:01:29

Remek vers, elgondolkodtattál...gratulálok, nagyon tetszett.Üdvöm:BSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.