Zsuponyó Gábor: szavakon túl (2015. május)
szavakon túl

csak forró kávét tartva kezemben állok
szemlélem a világot
szemlélem a birodalmat
csak testek közé fújom a bűvös füstöt
mindenki hallgat
érzem megkönnyebbülök
nem merengek elméletekben
a semmin amúgy sem érdemes
de eltűnődöm valaki hátradől e még
majd belélegez egy kanapét
nélküled meztelen úgyis a horizont
és az eget sem festi már kékre senki
a pitypangok elsétálnak mellettünk
éjjel a lepedőkkel hófehér dűnéket vetve
szűnik csak meg minden nyűg
hogy ma is egymásé lehettünk
4930
barnaby - 2015. május 17. 11:06:30

Remek ez a vers, örömmel olvastam.Kávézás közben jó elmerengni, rendezni, vagy éppen mint Te is itt a versben- szabadjára engedni a gondolatokat. Gratulálok:BSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.