M. Laurens: VAN AZ ÚGY...
M. Laurens:
VAN AZ ÚGY...


Van az úgy, hogy, néha
a mosoly is fáj az arcunk szegletén,
van az úgy, hogy az ember
lelkét mocsokba tiporja egy kretén.
Van az úgy, hogy meginog a lélek,
és világgá ordítaná, hogy: Látod?
Magamra hagyottan sem félek!

Van az úgy, hogy a harag fáj,
- legszívesebben csak ölelnénk -
s hazudunk mégis magunknak,
félve, hogy a bizalom elszáll.
Van az úgy, hogy valaki
a társától őszinte szóra vágyik,
de félve hogy elveszítheti őt,
nem jut el, csak a hazugságig.

Van az olykor úgy, hogy
a szellemnek teremteni kéne,
- valami szépet, valami jót -
mégis esztelen rombolás lesz vége.
És van az úgy is,
hogy réges-régen feledni kéne:
mert az emberségbe vetett hitünknek,
máskülönben vége!

( Pest-Buda 2015. május 7-15.)
5240
Fekete cica - 2015. május 22. 15:32:54

Kedves Laurens!

Versed elolvasása után elgondolkodtam egy percre. Milyen szép vers és milyen IGAZ !

Gratulálok! Nagyon tetszik!

Üdvözlettel: Kata

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.