Cs. Nagy László: Legyen mit mondani
Legyen mit mondani

Őszen ragyog a táj,
levél zizeg s szavak.
Kacsint a félhomály,
rozsdás a gondolat.

Lobogni új időt,
hullni a földre le.
Örök hálóba szőtt
könyörtelen ige.

Lebegni lombokon,
felhőkön játszani.
Árnyék a dőlt falon,
semmi sem az ami.

Keresni új utat,
- letépni ó-heget -,
hol él a pirkadat,
pirosan integet.

Hinni, hogy nincs halál,
csak néha meglegyint.
Állni, mint tölgyfa áll,
egyenesen megint.

Meglopni telt időt,
szavakkal festeni.
Játszani szeretőt,
égre kacsintani.

Játszani "szebb jövőt",
ablakot tárni ki,
csak a nagy fény előtt,
legyen mit mondani.
3652
zina - 2015. július 10. 13:12:46

Na, igen..., nekem már most elakadt a szavam... ajjaj, mi lesz majd Akkor? Disappointed Smile)
Nagyszerű sorok és gondolat!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.