Nagygyörgy Erzsébet: Neuronfáim (2015. október)
Neuronfáim

Neuronfáim ritkás ágain,
a sorsom sérült bimbót bontogat.
Agyam mocsaras, sötét tájain,
belül rekedt egy rémült gondolat.


Talán már velem henceg a halál?
Bőszen borzolja éji álmomat.
Rettenet kísért, pont szíven talál,
vagy még várhat e kínos kárhozat?


Agyam égboltja szürke kupola,
csendben rám terül. Gondolat zenél,
akár egy apró arany fuvola,
amely boldogabb jövőről mesél.
4478
Dyona - 2015. november 06. 13:03:49

Kedves Rózsa!

Nekem megtisztelő, hogy olvastad.

Erzsike

4478
Dyona - 2015. november 06. 13:02:57

Kedves Robi!

Köszönöm, hogy olvastad...
Erzsike

3933
vadvirag47 - 2015. október 26. 11:11:32

Szép kerek, mélyről jövő gondolat - jó hangzású, hímes-míves szűrbe öltöztetve.
Nagyon tetszik. F.egri Rózsa

4944
Roberto - 2015. október 10. 05:32:32

Tetszett. Üdv: Robi

4478
Dyona - 2015. október 03. 17:04:19

Kedves Barna!

Köszönöm, hogy olvastad, örülök, ha tetszett.
Remélem jobbakat írok már, mint az elején...

Erzsike

4930
barnaby - 2015. október 03. 02:14:36

Szép kersztrimes szerkezetű versben mondtad el gondolataidat, érzéseidet..Különleges vers, különleges látás móddal , megközelítéssel. ..Tetszett, gratulálok:bSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.