Skapi Anni: Ilona napra.

Ilona napra

Ma lenne az Édesanyám drága neve napja,
Oly boldogan köszönteném, de Ő már nem hagyja.
Életének forrásvize kiszáradt biz’ régen,
De szeretet tüze lángol itt benn a szívemben.

Fájdalmai bennem vájnak nagy sebeket folyton,
Az agyamba belefészkelt, s magányosan hordom.
Már öt éve, nem gyógyul, még mélyebben érzem,
Egész testem gyötri marja bár kérem, kíméljen.

Rád gondolok Édesanyám, úgy hiányzol nékem.
Nem akartál meggyógyulni, én hiába kértem.
Hiába is könyörögtem, ne törődjél véle,
Ami elmúlt ne bolygassuk, legyen most már vége.

De benne a sok fájdalom a bosszút forralta,
Ez az érzés sebzett lelkét egyre ostorozta.
Nem sikerült megbékélni hiába akartam,
Pedig saját gondjaimat csendben eltakartam.

Nem tudtam én megvédeni őt saját magától,
Mert nem talált lelki társat, s félt a bús magánytól.
Remélem, hogy békében van melletted, Istenem,
Megkérlek, helyettem is köszöntsd fel, odafenn!

2009. 08. 18.

Skapi Anni
227
kondrakati - 2009. augusztus 28. 07:13:08

Köszöntelek!

Versedből árad a szomorúság, a hiány okozta érzés. Megható, de gyönyörű.

230
Torma Zsuzsanna - 2009. augusztus 27. 10:21:02

Kedves Anni!

Én azt olvastam ki versedből, hogy édesanyádnak valami nem úgy alakult az életében, ahogy szerette volna, ahogy eltervezte, ahogy várta. Valakiben biztosan nagyot csalódott, lehet, hogy élete párjában, vagy valamelyik gyermekében (de minden bizonnyal nem te voltál az!). Hiszen Te mellette voltál, nyugtattad őt a "békétlen" időszakaiban, amikor Ő betegsége idején is "bosszút forralt". Az az ember, akiben ilyen mélyen élnek rossz emlékei és bosszút érez valaki iránt, nem is tudhat meggyógyulni, a betegség sokkal jobban meggyötri, mint másokat. Akik magukkal és másokkal is elnézőbbek, rugalmasabbak, megbocsátóak, azok a betegségüket is nyugodtabban elviselik, és sok esetben sikerül is meggyógyulniuk.
Sajnálom édesanyádat én is, akire Te szépen emlékezel és névnapja alkalmából nagyon szép verssel emlékeztél meg róla!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

298
keni - 2009. augusztus 27. 08:58:43

>> Kedves Anni ! <<


-- Azt hiszem Téged is újként kell, hogy közöttünk - köszöntselek! !
-- Sajnos tudom, mert életem során találkoztam olyan emberekkel, akik saját magukkal se,nem hogy másokkal megbékéljenek.

-- Nem tudom miért és , hogy hogy is van ez.
-- Meggyógyítani kényszerrel - senkit nem lehet.

-- Most mát hagyd el őt - engedd el magadtól. Mindkettőtöknek így lesz a jó...

-- Azt hiszem nemcsak egy névnapi köszöntő a mostani versed, de a megszólaló lelkiismeret is egyben, hogy van e okod rá, csak is Te tudhatod...

== Tisztelettel ! ==


-- Kenéz István / - keni Disappointed

795
Tigram - 2009. augusztus 26. 22:07:53

Anna, versed szomorúsággal és fájdalommal van tele.
Csodálatosan emlékezel.
Nagyon jól írsz.
Üdv: Tigram.

277
farkas viola - 2009. augusztus 26. 20:57:10

Kedves Anna!
Megható verseden mélyen elgondolkoztam. Ne legyen bűntudatod, inkább nyugodj meg és békés gondolataidat küldd Felé, hidd el, oda ér.
Szeretettel: Viola

498
kovesdiferencne - 2009. augusztus 26. 18:38:46

Kedves Anna!
Nagyon szerethetted az Édesanyádat, de most már "engedd el!"
Ne kínozd magadat...!Gondolj arra, hogy neki már jó.
Hisz igen helyesen láttad az ő kínjait amit az általa
érlelt"bosszú"csak fokozott.
Biztosan voltak szép percek is! Azokra gondolva emlé
kezzél rá!
Szeretettel:Teri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.