Tóth.János Gyuláné: Csend tükrében
Csend tükrében

Mély álomban szendergő fák, tavasz kapujában,
Halkan reccsenő ág nesze, esti alkonyatban.

- csend tükrében megmártózom bűvösen,
holdbéli éj fátylat von rá hűvösen,
rám simulnak emlékképek édesen,
álmodom a kis szobámban csendesen -

Halkuló csobbanással, egy szívdobbanásban,
Csend homálya elmerül, örök sodródásban.

- tavasz ébredése körbefon selymesen,
arcom simogatja fényével szüntelen,
édes álom szempillámon megpihen,
kismadárként fészket raktál szívemben -

Együtt hallgatjuk csordogáló patak dallamában,
Szenvedélyes szerelmünknek ébredését, a mában.
3654
deva - 2015. október 11. 08:45:19

Kedves Andrea! Örrülök látogatásodnak. Köszönöm. ÉvaRose

5286
a_andrea - 2015. október 11. 08:37:30

nagyon tetszett. elringatott egy tiszta, kedves érzésben, mely lehet, hogy majd szenvedélyes szerelemmé érik. Smile

3654
deva - 2015. október 10. 07:30:56

Köszönöm Zsermen kedves hozzászólásod. A ragrímeknek utána nézek. Köszönöm.. Éva

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.