Kószó Ádám: Cérnával, tűvel
Cérnával, tűvel

a jobb lábamon a kutya alszik
a tányéromból a macska eszik
a naptáramból épp valaki vár rám
mért nem találkoztam vele itt

éjszaka egy temetőben sétáltam
balomon ott van ezer halott
a belső hang, mint hamu urnában
álmomban meghaltam, békén hagyott

teltek az évek, csak nyolcat ütött az óra
túl korán lett volna felnőni még
nem gondoltam, csak kádban papírhajóra
egyet ne kérdezz meg tőlem: miér’

szétnyílik a bőröm, és látszik a szívem
és rajta nagy seb van a bal felén
tényleg összevarrnád tűvel, cérnával
vagy inkább mégis ragasszam én

lassan érj hozzá, kérlek, még véres
ha letörlöd gézzel, csak folyik tovább
szerencse, hogy a testben ez véges
középre ülnék majd a vacsorán

az utcán egymagam esem majd össze
a műtőben doktorok mentenek meg
a rongyot aztán pont a sebemre kösse
örülök minden jó szerepnek

szétnyílik a bőröm, és látszik a szívem
és rajta nagy seb van a bal felén
tényleg összevarrnád tűvel, cérnával
vagy inkább mégis ragasszam én
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.