Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Fáj nagyon
Fáj nagyon

Fehérbe öltözött angyalok,
gyertya fény mellett
vigyázzák, a sírok
mellett könnyező élőket.

Egyedül, én tudom, hogy
mit jelent nekem az, a
könnyekkel áztatott sírhalom,
rideg a kő, és nem,
nem csendesül
a fájdalom .

Siratom anyámat, apámat,
a világon nincs nagyobb
bánat, mint mikor a
fekete föld elfedi
előled anyádat, apádat.

Én nem bírom a terheket,
és fáj nekem, hogy annyi, de
annyi föld rájuk nehezedett.

Én védő angyalom, ha
vagy nekem, vedd le
róluk azt a rengeteg
földet,engedd szabadon
szárnyalni őket.

KONDOROS.2015.OKTÓBER.28.
3649
Oroszlan08 - 2015. október 30. 13:00:22

Meghatoan szep!!!
Szeretettel. Ica

5286
a_andrea - 2015. október 30. 12:20:54

mélyen meghatott.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.