Tóth.János Gyuláné: köd sűrűje
köd sűrűje

tejfehér köd mi ráborult a tájra
reggel eltakarva azúrkék eget
sivár csend, sötétség szállt házamra
percmutató szomorúan lépeget
fény szűrődik csipke függönyömön át
közben ajkaim imádságot rebeg
fohászt mely szebbé tenné a világot
csodát remélve keresztet vetek
halotti lepel könnyes szitálása
csontig hatoló fájdalom életem
nem látni át emlékeim falán
ráomló homály takarja, mint a köd
ó te bús vasárnap, őszi nappalok
ne bántsatok hisz még élni akarok
3654
deva - 2015. november 14. 17:49:20

Köszönöm Erzsike látogatásod.Rose

4694
Rzsike - 2015. november 14. 15:49:40

Megható.Heart

3654
deva - 2015. november 14. 07:33:12

Köszönöm Zsermen értő hozzászólásod!Heart

3654
deva - 2015. november 14. 07:32:39

Köszönöm Rózs kívánságod és látogatásod.Rose

3654
deva - 2015. november 14. 07:32:09

Köszönöm Andrea, hogy olvastál! Rose

3342
rozsaschvalm - 2015. november 13. 22:03:20

"közben ajkaim imádságot rebeg
fohászt mely szebbé tenné a világot"
Hallgattasék meg szép fohászod, kedves Éva.
Szeretettel: Rózsa

5286
a_andrea - 2015. november 13. 18:46:24

Nagyon szép, szomorú.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.