Kószó Ádám: Tenger beszél
Tenger beszél

mesébe illő hajnal virágok
zúzmara és lenge szél
éjjel sötét alakot látok
elfordulok hozzám beszél

elmosódott arc az esőben
szavában ott a kételyek
elszív minden teret előlem
párnára le arrébb megyek

ladikban élünk didereg a lábunk
ladikunk stéget lesve mén
egy pillanatra egy percre lebegne
mocskos szavak színes tengerén

leheletekben érzéseket látunk
szállnak el mind szerteszét
egymásra nézve csak várunk
hogy egy újabb lett e még

konzervet eszünk megvágott
a vér szájból szájba szalad
egymást kitörlő esti álmok
tengerek nem mocskos szavak

ladikban élünk didereg a lábunk
ladikunk stéget lesve mén
egy pillanatra egy percre lebegne
igaz szavak színes tengerén

párnába' lent téli álom
villámcsapás felébredek
az ablak nyitva van látom
és egy új álmot kéretek

benne szárnyak hegyek havak
hogyha majd tán felkelek
tengerek hazug szavak
tengerek csak tengerek

ladikban élünk didereg a lábunk
ladikunk stéget lesve mén
egy pillanatra egy percre lebegne
a szavak színes tengerén
a szavak színes tengerén
3652
zina - 2016. január 15. 12:44:56

Jó, a tenger hullámzása a ritmus benne, bár vannak érthetetlen és helytelen részek is, pl. "párnára le arrébb megyek", vagy "szavában ott a kételyek", a "mén" is számomra régiesnek tűnik, gondolom, hogy a rím kedvéért került a versbe. Tetszik a versed, hangulatos, tartalmas is, de a központozás hiányát sem értem. Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.