Deák Mária: Tépett Jázmin
Tépett jázmin

Szárazra sírt szemem,
emlékeim kusza összevisszasága,
mint megannyi szikrázó csillag
repkednek fejemben, szívem zsibbad.
A sűrű fájdalom fekete ég sötétjét
zúgó szelek viszik
irdatlan nehéz súlyt emelve,
a sorompót nem engedik.
"Ha volna két életem!" -
dalol a csend... az nem lehet...
a fájdalom újra zúgni kezd...
éles, szúrós csillagok... rossz álom ez.

Pünkösd kormos reggelére ébredek.
Esőtépett jázminbokor
illata halálod hírét viszi.
Kínzó hiányod eszeveszett
nyilalló fájdalma hasítja
teljes valóm,
drága, kedves emlékeden
mélázva-bukdácsolón
fényképek sorát nézem át.
Téged fájó, ájult gondolataim,
eszelős emléklámpásaim világítanak,
a buggyanó sírás rázza testemet,
mint megfagyott, zúzmarás ágat
a zúgó, jeges szelek,
tördeli a fájdalom lelkemet.


2015. május 22. - barátnőm hirtelen halála
5286
a_andrea - 2016. február 01. 15:46:23

nagyon megrázó és fájdalmas. a vers maga zseniális!

3652
zina - 2016. január 30. 10:15:07

Teljesen átjön az "irdatlan nehéz súlyú" fájdalom, hiány, amit szerettünk 'elvesztésekor' érzünk. Vigasztalódást Rose

277
farkas viola - 2016. január 29. 16:05:47

Kedves Mária!
Szép, szomorú emlék-versedet szeretettel olvastam.
Engedd el, ha fájdalmasan is, de Neki már máshol van dolga.
Szeretettel: Viola RoseRoseRose

4622
Simon Erzsi - 2016. január 29. 10:21:50

Kedves Marika!
Fájdalmas gyönyörűen megírt versedet, szeretettel és együttérzéssel olvastam.
Ismerem ezt a rettenetes fájdalmat.
Sok erőt és kitartást kívánok: Szeretettel: Erzsi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.