Cs. Nagy László: Szürkére ébred
Szürkére ébred

Szürke az aszfalt, tócsatükörrel
villan az ég, zeng téli mesével,
köd kavarog, bús utcai zajjal,
tűzfalakon már cseppen a hajnal.

Fellegek ülnek rá az ereszre,
pislog a lámpa fényt dideregve.
Ébred a csend is, koppan a gangon,
érc kalapál egy messzi harangon.

Szusszan a kémény, füstje ma lomha,
égfele' ásít, zsákja bevarrva,
rőt cserepekre hajlik a reggel,
lent a sinekről' lárma sikolt fel.

Lógnak a fények, szürke a város,
zsong a megálló, illata álmos.
Mostoha szellő libben a parkon,
járdaszegélyre ködpalotát von.
4944
Roberto - 2016. február 02. 06:16:12

Szép, dallamos vers! Tetszett. Üdv: Robi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.