Tóthné Földesi Ilona: Holdvilág
Holdvilág

sárga fények kövér árnyak
nyugtalan a hold világa
fényében cipel a remény
vonul velem az éjszaka
s álomba nyíló végtelen
perceire hajtom fejem
3649
Oroszlan08 - 2016. február 16. 22:27:33

Amíg az érzelmek kedves Marcsikám...addig!
Ölelésem: Ica

4977
MMarcsi - 2016. február 16. 22:24:03

Szinte egy gyors mondatban is kimondhatóak csodaszép soraid.Vajon meddig lesz még nyugtalan a hold?
ölelés:MSmilercsiRose

3649
Oroszlan08 - 2016. február 16. 22:20:37

Köszönöm és örülök drága Mara, hogy tetszett a versem.Smile
Szeretettel: Ica

5072
kosztolanyimara - 2016. február 16. 21:33:27

Ica kedves, úgy, de úgy láttatod... árnyék és a fény, felemel a remény és visz magával egy csodás helyre. Olyan jó itt! Smile
ölellek,
mara

3649
Oroszlan08 - 2016. február 16. 20:58:04

Kedves Rózsa (vadvirág)
Köszönöm a tetszésnyilvánításodat.Rose
Szeretettel: Ica

3649
Oroszlan08 - 2016. február 16. 20:56:45

Kedves Zina!
Örülök, hogy tetszik a versem.
A központozást csak akkor szoktam elhagyni, ha a gondolat egymásba folyik és
szinte egy mondat lenne a vers.Smile
Szeretettel ölellek: Ica

3933
vadvirag47 - 2016. február 16. 18:00:25

Mutatós, beszédes ez a pár sor, megfogta a képzeletem. Tetszéssel olvastam. Vadvirág

3652
zina - 2016. február 16. 15:05:42

Az utolsó két sor álomszép! Engem zavar az olvasásban a központozás hiánya, de tudom, ez legyen az én bajom.Smile)

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.