Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.26. 18:45
Kedves Erzsike! Szeretettel gratulálok a könyvbemutatóhoz! Rose

2019.05.26. 17:41
Kellemes estét kívánok In Love szeretettel Mindenkinek!

2019.05.26. 13:44
Kedves hzsike! Gratulálok, és további sok sikert kívánok!

2019.05.26. 13:36
Kedves hzsike! Szívből gratulálok! Rose

2019.05.26. 12:26

2019.05.26. 12:25
Szépséges napot mindenkinek! Smile Föltettem a Könyvbemutatóm linkjét, nagyon jól sikerült. Boldog vagyok. Smile

2019.05.26. 07:39
Jó reggelt, szép napot! Köszönöm a versem javítását! Üdvözlettel Éva Rose

2019.05.26. 04:23
Szép vasárnapot.Szaladj
on el mindenki szavazni, ezzel tartozunk gyermekeinknek , unokáinknsk. Heart

2019.05.25. 23:49
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.25. 20:01
Gratulálok minden nyertesnek szeretettel!! Heart Rose

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: zozone
» Online vendégek: 4
» Online tagok: 0
Cs. Nagy László: Út-vesztett
Út-veszett


Mint minden út, mi gyakran végeláthatatlan,
cipelem mi voltam, mérföldnyi-lépteim.
Ha fuldoklom néha magamverte porban,
kalandos szél könnyíti fuldoklásaim.

Lépteim magamon vissza-vissza járnak,
ha olykor elbitangol rajtam is a lélek,
sárbafult ráncaim lelkesedve várnak,
thézeusz-bolyongva mindig visszatérek.

A végtelenbe tartok tán öngyilkos-vakon,
- mögöttem ellépett lépésem bezárul-
kezedből aranyfonál lóg egy csillagon,
sötétség arcán a hold félbetörve bámul,

mert út nem volt még ilyen útjavesztett,
perzselte nap, csonttá keményítette dér.
Illatozó erdő zöld-magába rejtett,
rozsdásodott rajtam a lehulló levél,

voltam göröngyös tán, de soha járhatatlan,
szaladásodhoz mindig visszatérek.
Örök nyomok maradnak rajtam a porban,
lépteid alatt érzem, hogy mennyit érek.
3439
titus56 - 2016. április 11. 09:11:12

Kedves Ildikó!

Nagyon köszönöm, és a jelképek mögötti tartalom értéséhez,külön köszönetem.

titus56

3439
titus56 - 2016. április 11. 09:09:19

Köszönöm Miklós barátom!

Te azt is látod, amit még magam sem. Köszönöm.

titus56

5383
inyezsevokIldi - 2016. április 10. 09:00:08

Kedves titus56!
Az, hogy mennyire fájdalmasan, csodálatosan, szép a versed, ide kevés!
Olvasás közben átéreztem azt a fájdalmat, amint egy ember végül önmagát is elveszíti, mikor már nincs semmije. Ez a teljes megadás, a teljes kifosztottság állapota.
Egy út, amelyen már soha többé nem járnak, s a lábnyomokat rajta, befedte az idő, érezhetne ilyet, ha tudna érezni. Lehet, már azt se tudná, út e egyáltalán.
S akkor, ez az elhagyott út, hirtelen, öntudatra ébred, s önmagát így definiálja:
" voltam göröngyös tán, de soha járhatatlan,
szaladásodhoz mindig visszatérek.
Örök nyomok maradnak rajtam a porban,
lépteid alatt érzem, hogy mennyit érek. "
Mert, " kezedből aranyfonál lóg egy csillagon,
sötétség arcán a hold félbetörve bámul,"
Te mint út, hirtelen, az égre nézve, félbetört holdként ismered magad fel,
majd útként viszed tovább a gondolatot.
Útként, egy feladatod van, őrizni az örök nyomot, s tudatára ébredni annak, tudatában lenni annak, mennyit is érsz!
Hisz, " kezedből aranyfonál lóg egy csillagon, " , írod.
Legyél út, melyet az arany fonál vezet, s mely a csillagok felé visz, hogy mi is járhassunk rajta!
Gratulálok versedhez! Igazán!Rose

3872
M Laurens - 2016. március 23. 20:12:50

Egy kis játék a soraiddal, amik még így is nagyszerűen hatnak. A szisztéma hátulról előre, és minden páros a párossal... És íme az eredmény:
------------------
Lépteid alatt érzem, hogy mennyit érek,
szaladásodhoz mindig visszatérek.
Örök nyomok maradnak rajtam a porban,
voltam göröngyös tán, de soha járhatatlan.
------------------
Hát nem varázslatos ? Smile Ráadásul a szisztémát folytatva is, minden értelmes marad.
Őszinte szívvel gratulálok kedves Barátom!
/ Miklós /

3439
titus56 - 2016. március 20. 08:38:01

Nagyon köszönöm Zina!

Rose

titus56

3652
zina - 2016. március 19. 21:44:37

"voltam göröngyös tán, de soha járhatatlan" - ez számomra igen beszédes gondolat. Lehet út-veszett, de nem útvesztett vers, gratulálok hozzá! Smile

3439
titus56 - 2016. március 19. 18:10:21

Nagyon köszönöm Kit!

Smile hát az "utak" már csak olyanok, hogy a rajtuk járók teszik értékessé, vagy értéktelenné-

titus56

3439
titus56 - 2016. március 19. 18:08:07

Nagyon köszönöm Gabi!

Örömmel láttalak itt, és biztos vagyok abban, hogy simogató göröngyöktől járható az az út.

titus56

5396
Kitti - 2016. március 19. 16:35:14

Hatalmas vers. A cím és téma jól összecseng. A vers tépelődései, gondolatai megrázóak. Nem tudom miért, de az utolsó sorod egyfolytában dobol bennem.
..."lépteid alatt érzem, hogy mennyit érek."
Nagyon nagyon tetszik a versed!
Grat.
Kit

1984
Gabriella 36 - 2016. március 19. 13:39:16

Nem találok szavakat! Szeretettem volna kiemelni pár gondolatot, de rájöttem, akkor idemásolhatnám az egész verset.
Hasonlót érzek, mikor elbitangol rajtam a lélek, s bár göröngyös vagyok, bízom, mégis járható...

Szeretettel gratulálok! Gabi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.