Tóthné Földesi Ilona: A múlt
A múlt

Telve van, roskad az árnyékommal a régi ház.
Vajon a melankólia fanyar ízével emlékezem,
vagy fakul a bánat, úgy kopok lassan én is el?
Nincs kedvem, lelkemet túlfeszítette a múlt.
Talán egy áprilisi tréfa lett, és elkorcsosult
a lelkes vallomás, a hajdan volt hajnalok fénye.
Egy árva szót sem szólnék, békén nézném a Napot,
ha haza jönnének a fecskék az áprilisi széllel,
fészket raknának újból az eresz alatt, mint régen
gőzölgő leves illata szállna, várna egy levél.
S itt lennél és szeretnél mindhalálig engem.
Nem érdekel, ha a régi ház porcicákkal telve.
686
T Pandur Judit - 2016. április 08. 23:29:10

Kedves Ica!

Már a régi házak is csak emlékeinkben élnek, eldózerolta őket az idő.
Szép, merengős verset írtál a múltról, ami örökké bennünk él. Itt-ott megfakultak már az emlékek, néhányat ragyogóbbra színeztünk, néhányat betemettek már a por cicák, de a vágy a szeretet után örök.
"S itt lennél és szeretnél mindhalálig engem." Nagyon megható, és kedves az egésznek a hangulata.

Judit

3649
Oroszlan08 - 2016. április 08. 22:37:31

Viola drága te biztosan érzed és megérted.Heart
Igazad van legjobb nem gondolni bele.
Ölellek Roseszeretettel: Ica

3649
Oroszlan08 - 2016. április 08. 22:35:24

Kedves a-Andrea!
Vannak napok, pillanatok amikor elkap a melankolikus hangulat.
Szerencsére ritkán.Smile
Szeretettel láttalak: Ica

3649
Oroszlan08 - 2016. április 08. 22:33:03

Kedves Terike!
Verseidből tudom, milyen boldog családban élsz.
Segítsen az Isten továbbra is.Heart
Szeretettel: Ica

3649
Oroszlan08 - 2016. április 08. 22:31:13

Drága Margitka!
Köszönöm a kedves soraidat.
Akármilyen erősnek érezzük magunkat, bizony egyedül nehéz, amikor már megöregszünk
nincs egy biztos pont. Szerencse, hogy vannak gyerekeink, unokáink.Smile
Szeretettel ölellek: Ica

277
farkas viola - 2016. április 08. 21:55:22

Drága Ica!
Bizony, a múlt kísért akár jó, akár rossz.
Jobb nem is gondolni rá.
Szeretettel: Viola Rose

5286
a_andrea - 2016. április 08. 20:38:33

Szomorú vers. A melankólikus hangulata belém szivárog... "nincs kedvem, lelkemet túlfeszítette a múlt".

498
kovesdiferencne - 2016. április 08. 18:26:26

Kedves Ica!
Tetszik a szép ...szomorú versed.
Én is ebben a cipőbe

3414
margitszabokila - 2016. április 08. 15:16:38

Aranyos Ica!
Nagy kincs a múlt.Csak emlékezni tudunk.
Egyedül, hitvestárs nélkül élni nehéz.
Engem is hasonló gondolatok gyötörnek.
Vigaszt a gyermekeim, unokáim, és 2) dédunokák adnak.
Bár ők azt nem tudják adni.A társsal minden gondot együtt lehet megoldani.
Így meg egyedül.Majd úgyis találkozunk,ez vigasztaljon Téged is!
Szeretettel:MargitRoseSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.