Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Apu
Apu

Szeme könnyesen is mosolygott,
Hangja hallatán a csend is hallgatott,
A csillogás nem volt a kenyere,
A színpadot szerette,az élet nem engedte.

Emlékei futnak most ceruzám hegyén,
Mert ki tudott szeretni az hamvában is él.

Szívünkbe költözött,mint a remény,
Mi őt is sokszor cserben hagyta,
De soha fel nem adta,csak utoljára,
Mikor tehetetlenül omlott a halál karjába.

Kondoros 2016. június 5. Oláh Péterné Jantyik E. Immár huszonhárom éve ,hogy Gyula-váriban a futball mérkőzésen ,mit imádott,örökre távozott.
4694
Rzsike - 2016. november 09. 09:11:50

Ildikó,lehet,hogy én is.Heart

5383
inyezsevokIldi - 2016. június 13. 23:55:15

Kedves Rzsike!
Szép halála volt!
Én versírás közben szeretnék meghalni!
Szeretettel: IldikóHeart

4694
Rzsike - 2016. június 13. 18:42:22

Ica köszönöm,hogy jöttél.Smile

3649
Oroszlan08 - 2016. június 13. 10:16:58

Nagyon szomoru.Rose

4694
Rzsike - 2016. június 11. 12:50:41

Zina köszönömSmile

3652
zina - 2016. június 10. 23:24:33

Rose

4694
Rzsike - 2016. június 10. 15:39:31

Marcsi,nagyon keveset volt veled.Heart

4694
Rzsike - 2016. június 10. 08:07:32

BABI,emlékezni kell,jó,akarok.Heart

4977
MMarcsi - 2016. június 10. 07:43:27

Sad szép emlékezés.az én apukámat nagyon fiatalon veszítettem el.48 éves volt.
"Mert ki tudott szeretni az hamvában is él"
Rose

5445
babi - 2016. június 10. 06:11:00

Már nekem sincs apukám, igazán meghatódtam. Gratulálok! Sad

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.