Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Égi ecset
Égi ecset

Lassan lépdel az este fekete leple,
csillagok garmadát magával vitte,
hajnali pirkadat az ég peremén,
ébred az élet egy új nap kezdetén.

Álmosan kúszik a nap az égen,
fekete felhő követi csendben,
teli korsóját tovább nem viszi,
fáradt karjából a földre ejti.

Égi háború villám koszorú,
hajnali derűre reggeli ború,
égi fények reggeli románca,
fekete fellegek csodás tánca.

Óriás szivárvány öleli az eget,
fekete felhőt fehérbe öltöztet,
lassan festi át kékre az eget,
nap mögé rejti az égi ecsetet.

Kondoros 2016 június 15 Oláh Péterné Jantyik E
4694
Rzsike - 2016. június 17. 12:38:16

Köszönöm Szabolcs.

4282
ralyi - 2016. június 17. 11:20:21

Nagyon szép képek! Smile
Gratulálok a vershez!

Üdv.
Szabolcs

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.