Bakos József: Padláson.

Padláson

Porlepte álmok között
porcicák cikáznak,
kővé dermedt csendben
emléklábak járnak,
korhadt padlódeszkák
törődésre vágynak,
ólomsúlyú némaságban
sírva kér a csend:
- Csak egy hangot adj!
Egy apró neszt ami
felveri a múlt hangjait.

Hallgat a rozoga padlás
őrzi féltett emlékeit
a fájdalmas elmúlást
a szeretet perceit.
Titkát lesve bolyongok
pókhálós lomok között
múltamat keresve
keserédes pillanatok
lábnyomát lesve,
de tétova tekintetem
csak üres dobozokat talál.

Bakos József
3652
zina - 2012. december 10. 16:18:31

Nagyon tetszik! Na és a szalma mackó és a fa huszár? Egy kis dobozban ott lapultak egyik novellád szerint.Smile

2
Jozsi-foszerkeszto - 2012. augusztus 14. 17:53:03

Kedves László!

Ez a versem is a kedvenceim közé tartozik.
Úgy érzem sikerült elkapni ezt a hangulatot.

Üdvözlettel
Józsi

3439
titus56 - 2012. augusztus 14. 12:57:28

Tényleg olyan "padlásosra" faragtad a képeket! Tetszik, nem is kicsit!

Cs Nagy László

227
kondrakati - 2009. október 07. 09:45:54

Kedves Józsi!

Hangulatos, régi emlékeket idéző a versed. Jó volt olvasni, átélni a versed tartalmát.

443
dzsenyami - 2009. október 06. 22:44:35

Üdvözletem.. kedves Józsi... ehez a témához-ez a hangulat illik... engem így fogott meg, és vitt magával...
Szeretettel
Ilona

795
Tigram - 2009. október 06. 18:16:29

Kedves Józsi!

Hangulatos, szép hasonlatokba csomagolt kedves történetet hoztál.
Nagyon tetszett.

Szeretettel:
Tigram.

524
BogIcu - 2009. október 06. 13:17:38

Kedves Józsi!

Én viszont nagyon szeretem az ilyen stílusú verseket, amit üzenni akart, hozzám elért.
Lehet hogy oka van annak, amiért én nem megyek fel a padlásra? Mostanában a porlepte álmok itt találnak meg, lent a hűvös szobában.
Versed tetszett, szeretettel olvastam: Icus

230
Torma Zsuzsanna - 2009. október 06. 09:56:17

SmileKedves Józsi!
Nagyon szép a versed a sok szép megszemélyesítéstől és a szép jelzőktől, s nekem nagyon tetszett!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
Smile

801
Skapi Anni - 2009. október 06. 08:16:54

Kedves József!

Nagyon szép költői képekkel (Porlepte álmok, porcicák cikáznak, kővé dermedt csend, ólomsúlyú némaság...)megszemélyesítésekkel varázsolod elénk a padlást, ahol általában a múlt kacatjait őrizzük. Te a fájdalmas elmúlásban keresgéled múltadat, amit szerintem meg is fogsz találni ott, ebben a hangulatban, talán épp a dobozok mélyén. Szépen indítottál, a versszakok vége felé talán a rímekre kellene egy picit jobban ügyelni, ha csak nem szándékos ez. Kíváncsian olvastam versedet, tetszett.

Aki keres, talál: Anni Pfft

841
colega - 2009. október 06. 00:19:50

Hmm ,és a dobozok?..azok is mesélnek...titkokat...emlékeket...Múlt képei ,már bennünk élnekSad

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.