Nagy Antal Róbert: Dobott kő
Dobott kő

A bakancsnyomomba süllyedt számos emlék,
útjaim porába veszett a gyermekkor.
Érzem: ma csillagom fényébe fürödnék,
nem rontó álompor, mit ragyogva rám szór.
Ismét ott lépkedek, hol felnőni láttak
a rám csodálkozó csendes, vén házfalak,
a késsel jelölt fák, a faragott ágak,
az elém siető kedves, derűs alak:
édesanyám köszönt, csókokkal borul rám,
és én ismét vagyok az ő egyetlene.
Megetet, megitat. Megint tele a szám
a hazai ízzel. Az otthon melege
járja át a testem. Boldog vagyok ismét.
Majd a parton ülve a gyors Zalát nézem.
Akár a dobott kő, nehéz a gyermeklét,
de átmos a vad víz; köve vagyok, érzem.
4930
barnaby - 2016. július 28. 16:04:20

A "fel-fel dobott kő" című vers jutott eszembe versedről, a vers gondolatiságáról. Természetesen Adytól ...Gratulálok:bSmile

4944
Roberto - 2016. július 28. 06:01:06

Köszönöm Kedves Ica! Üdv: Robi

3649
Oroszlan08 - 2016. július 27. 17:49:19

Meleghangú, Heartszép soraidhoz szeretettel gratulálok: Ica

4944
Roberto - 2016. július 27. 11:19:26

Köszönöm Kedves Szinci! Üdv: Robi

4944
Roberto - 2016. július 26. 18:21:46

Köszönöm Kedves Keni! Üdv: Robi

298
keni - 2016. július 26. 15:37:04

Kedves Roberto!

Nagyon szép verseket lehet, sőt a legszebbeket annak, akinek volt szépséges gyyerekkora és szerető Édesanyja, és nem olyan volt egyik sem, mint az én, amire nem is gondolok vissza szívesen..

Versedet irigykedve értékelem ! Birthday Smile (cam) Heart Thinking

- keni -


Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.