Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.18. 00:32
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.18. 00:32
Javítottam a hibát.

2019.07.17. 19:39
Kedves Józsi! Kérnék szépen egy javítást, Régi nyár II. cimű novellámban az utolsó szót egybeírni. betakarítani. Köszönöm szépen, Magdi

2019.07.17. 19:00
Szép estét kívánok szeretettel minden Holnaposnak ! Heart

2019.07.17. 11:22
Tiszteletem minden Holnaposnak! Winkriston

2019.07.17. 10:05
Szép napot mindenkinek! Coffee cup

2019.07.17. 07:49
Kellemes, szép napot kívánok kedves Holnaposok! Rose Heart

2019.07.17. 07:46
Szép napot.

2019.07.17. 06:54
Szép napot, jó alkotást kívánok mindenkinek! Tibor Cool

2019.07.17. 00:41
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: szucsilona
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Móritz Mátyás: Az utolsó leheletig (Bajnok 2.)
Az utolsó leheletig

A Mennyország Hercegének

(1942. január 17-2016. június 3.)

Miért kell hogy a legnagyobb is a földre essék,
kinél nagyobb hitet magába senki sem vetett;
mégis legyőzte az a sportszerűtlen öregség,
őt, akitől egy egész világ görcsben reszketett.

Kinek a szíve macskaként soha sem dorombolt,
és ijedt mosoly az arcán, fel egyszer sem fénylett;
benne a bátorság és a vakmerőség tombolt,
és a lehetetlen soha nem vette készpénznek.

Felborított minden addig jól megszokott rendet,
hogy nagyságát az ember igazán csak most lássa;
a ringben nem is volt ki nem rettegve kerengett,
kiütéssel ért fel hangja és szemvillanása.

Hitvilágot kreált magának a sok hatásból,
hogy annak lesz egyszer igaz értője és haszna;
elutasított minden gyávaságot kapásból,
és mindig készen állt a száz csattanós válaszra.

A ring már a jelenlététől is lángra lobbant,
hogy ott műveljen soha még nem látott csodákat;
pofonjaitól aki csak nézte is lerokkant,
még attól sem félt ha a fél világ neki támadt.

Rommá vernie bárkit, nem volt titok és talány,
nem jelentett számára nehézséget és gondot;
a hangját még most is mintha fülembe hallanám,
ami sokaknak szinte a vérében zsibongott.

Mint a méh, úgy csípett, -mint a lepke úgy lebegett,
hogy nevetséges legyen minden elődje szobra;
nem ébredt kifogásokra az álmai helyett,
hogy a lehetetlent is úgy akassza horogra.

Erejét a hit többször is megháromszorozta,
nem állíthatta meg csak a halál, az akarnok;
aki hetvennégy évig sorozta, záporozta,
de az utolsókig küzdött, mint egy igazi bajnok.

Miért kell hogy múltként gondoljak az életére,
ki lelket milliókba és milliókba öntött;
kinek hamu lett a csontja, és port lett a vére,
hogy a könnyeinket igyák most a sárgöröngyök.

Akkor is folytatta ha fájt, és nem bírta tovább,
ha sokan ingatták is fejüket körülötte;
mikor a világ egyre hülyébb lett és ostobább,
de a könnyebb életet soha nem könyörögte.

Képes volt mosolyogni a bajon és a gondon,
ki soha nem volt gyámoltalan és partra vetett;
csillagánál fényesebb nincs is a horizonton,
ki a valósággal mindig is megverekedett.

Hiába is zuhant térdre, és zuhant könyökre,
ha a szeme, ha az arca be is véreződött;
hogy minden pillanat bennünk maradjon örökre,
cipőjét sem pucolhatnák a mostani hősök.

Meccseit nem is lehet elégszer visszanézni,
hogy minden mozdulatot jól az eszünkbe véssünk;
hogy egyetlen másodpercét se hagyjuk elenyészni,
hogy elálljon a szavunk, elálljon szívverésünk.

Sportoló nála magasabbra csak kevés hágott,
kinek csillogó gyémántja nem fakulhat köddé;
harcolt, hogy megváltoztassa az egész világot,
miközben képes volt önmaga maradni örökké.

Hitet volt képes vetni magába és a hitbe,
megadva magát a törölközőt be sem dobta;
nem is láthattuk ijedtnek, és megfélemlítve,
a reménytelenségét nem is gyarapította.

Kire a letaglózó ütést a végzet mérte,
és a földi szorítónak végleg búcsút intett;
magát kesztyűs kézzel új küzdelemre ösztökélte,
hogy próbáljuk felemelni hozzá lelkeinket.

/A vers Muhammad Ali, a talán legnagyobb bajnok halálára és emlékére íródott./

Móritz Mátyás
2016 Június 5. Vasárnap
Budapest, Csepel

1593
MT - 2016. szeptember 22. 18:02:05

Mátyás, ez csodaszép lett, bár olvashatná a családja is! Rose

Szeretettel:
pilla

2952
bruxinelli - 2016. szeptember 11. 18:25:39

Kedves Mátyás !
óriási ismeretanyaggal rendelkezel, ami egy nagy adag rajongással párosul. Tetszett nagyon. Szeretettel gratulálok, Zsófi

5099
picurnagyi - 2016. augusztus 29. 14:02:01

Kedves Mátyás!

Meghajtom fejemet a legnagyobb Bajnok előtt s szívből gratulálok emlékező versedhez!
Köszönöm, hogy olvashattam!
Heart PicurnagyiRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.