Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Lázár-Horváth Zsuzsa: Anyám (2016. szeptember)
Anyám

Harminc év, mi messze vitt...
A múló időnek töredéke sincs,
hogy ne állnál mellettem, elvesztett kincs.
Az emlékezet örökre őriz.

*

Az ifjúság bűvöletébe hulltan
megismerésedet nem kutattam.
Voltál nekem, mint friss víz, falat kenyér,
voltál létem és életem, ki enyém.
Voltál oltalom, voltál minden,
aztán egyszerre nem lettél...

*

Már nem mondhatod el, hogy vészelted
át a háborúkat, árvaságod, nincstelenséged.
Gyermeked elvesztését hogyan élted meg,
s hogy vártál engem, ki későn érkezett?
Már a kérdések ideje is lejárt,
s nekem tudnom kell megoldást.

*

Most nincs nap,
hogy ne gondolnék Rád,
ki rám hagyva asszonyi sorsodat,
mentél, mert várt egy másik világ.
Mikor megtört madárka-tested ringattam,
mint Te engem kiskoromban,
tudtam, hogy nincs tovább.
Szemed fátyolos mosolya
még rejtette volna a búcsúzást,
de a lelked már máshol járt.
Munkába görnyedt hátad
ott túl, kiegyenesedhet már...

*

Tehetetlenül nyeltem hát
a befelé csorgó könnyek
torkomra égő folyamát.
A belém vésődött képek
sohase múló emlékek...

*

Maradtál, napi tévedéseimre választ
már nem adó, feldolgozhatatlan hiány.
S míg kedvenc virágaidra hullnak
el nem sírt könnyei a múltnak,
ma is hozzád száll imám.
5569
zsuzsahorvath - 2016. október 06. 18:08:41

Köszönöm, kedves Viola, itt jártod.
Szeretettel üdvözöllek: Zsuzsa

277
farkas viola - 2016. szeptember 17. 04:05:37

Kedves Zsuzsa!
Meghatóan szép emlékvers Édesanyádhoz.
Szeretettel gratulálok: Viola Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.