Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

I.P.Steve: Keserű estebéded
Keserű estebéded

Este vacsorához terítettél,
gondolataidban elmerengtél.
Mosoly megtört arcán rég nem derü,
most is csak komoran, szótlanul ül.

Kicsit csipeget, rád rád nézeget,
talán nem élvezi már ételed.
Hamar megfáradt lesz az evésben,
menekvést keres a pihenésben.

Szemed előtt utolsó napjai,
ő is tudja jól, mégsem mondja ki.
Átérzed helyzetét. Mit is mondjon?
mondja azt, hogy nincs tovább a voltom?

Már a könyörgésedet sem hiszed,
mégis egy könnyes imádba viszed,
hogy a reményed győzelem legyen.
Majd éltetőn szólsz neki: Szeretlek!

Emlékeidben csak a jó pereg,
izzó parázs most is a szeretet.
Könnyeid nyeled, mosolyt erőltetsz,
így teszel mindaddig, míg erőd lesz.

Kegyetlen, de ragyog szépségében
a rohanva tovatűnő élet.
Utolsó napok, mit lát két szemed,
mert nem sokáig lehet már veled.

Üríted az asztalt, mi megterült,
gondjaidban mélyebben elmerülsz.
Pillantásaid simítják arcát
s titkolod míg tudod lelked harcát.

Ilyen lett a keserű vacsora,
a még mindig szép mindennapokban
s egyszer, mikor minden elcsendesül,
majd zokogásod hallik, egyedül.

I.P.Steve
5519
ipSteve - 2016. október 10. 07:11:32

Nagyon szépen köszönöm kedves Keni a csodálatos hozzászólásodat! Sajnos az Élet nem csak öröm,szakaszt tartogat.
Tisztelettel üdvözöllek!
Steve

298
keni - 2016. szeptember 28. 14:32:40

Kedves Steve !

Ez a versed olyan mint a hattyúk halála előtti csodálatos utolsó ének.

Szomorú, keserű, mint te is írod, fájdalmas az elmúlás szele felette lengedez, szépül a múlt,
ágyaz örök álomra a rövid jövő, és imáiba merül, az is aki már nincs miben higgyen, hátha még egy csoda valahonnan előkerül...

Én ezeket a gondolatimat tudom most szomorúan szép versed alá írni....

Az életünk vége a halál s ebbe még mindenki bele kellet, hogy törődjön,,,,

Nagy - nagy Tisztelettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.