Bánlakyné Moravetz Edit: MIRE VÉGE LESZ A TÉLNEK.
Rendhagyó sorok

"Mily zord a tél!" Ugye hallod?
Varjúcsapat károg arról.
Keringenek házunk felett;
Vendégekként megjelentek.

Hosszú utat tettek ők meg,
Idegen országból jöttek.
Itt kerestek menedéket,
Biztos védelmet reméltek.

Látunk szarkát, sirályokat.
Csörögnek vagy rikácsolnak.
Fejünk felkapjuk e zajra,
Beleborzong, aki hallja.

Összesúgnak babonások:
"Hallottátok, hogy mit károg
A vészmadár háborúról?"
"Nemsokára itt is tarol!"

"Fogjunk össze, kergessük el
E vad hordát!" "Szüntessük meg
Fejünk fölül veszedelmet!"
"Védjük meg az embereket!"

Ám amire felocsúdnánk,
Március lesz! A tél múltán,
Csapatuk felkerekedve,
Visszarepül költőhelyre.

Elmúlt hát a viharfelhő,
S mikorra a tavasz eljő,
Hóvirágok tölgyfa-erdőn
Gondtalanul bújnak elő.

Szarkák és dolmányos varjak,
Hollók, szajkók, kik maradtak;
Fészkeiket rendbe rakják,
Fiókáik békén várják.

Budapest, 2015. december 13.

5099
picurnagyi - 2016. október 04. 05:16:48

Drága Viola!
Köszönöm, hogy itt jártál, olvastál - értékelted versemet!
Remélem, így is lesz!
Szeretettel: Edit Rose

277
farkas viola - 2016. október 03. 07:25:09

Drága Edit!
Öröm volt olvasni nagy tudásról árulkodó, gyönyörű természeti képekkel teletűzdelt versedet. Annál is inkább, mert a jövőbe mutató és új tavaszt váró gondolataid örömöt okoznak.
Szeretettel: Viola RoseHeartRose

5099
picurnagyi - 2016. október 01. 12:32:27

Drága Gitta!
Boldog vagyok, hogy gondolataimat megoszthattam Veled/Veletek!
Bízom benne, hogy a természet hívó szava mindenkit utolér, s megtalálja az otthon, ami a szülőföldje.
Reményem éltet!

Szívvel-szeretettel köszönöm véleményedet!
Ölellek: Edit HeartRose

5099
picurnagyi - 2016. október 01. 12:30:15

Kedves Melinda!

Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál, olvastál s véleményt formáltál!
Igen. Én is úgy gondolom, hogy a madarak jól megértik egymást - nagyon sok közöttük az a faj, amelyik ragaszkodik a párjához s annak pusztulása után mást el sem fogad. Ragaszkodnak fészkükhöz, messzi útról visszatérve is megtalálják előző lakhelyüket.
Jó volna tanulni a természettől az embernek is.

Köszönöm a kiemelést!
Szeretettel: Edit Heart

4005
zelgitta - 2016. október 01. 09:57:51

Érdekes és elgondolkoztató..., jó volna tudni, hogy tényleg hazamennek, s a természetes körforgás nem ugrik ki a ,megszokott kerékvágásból. Ahol biztonságban vagyunk mi is, és ők is, a varjak.
Edit, gratulálok rendhagyó gondolataidhoz, ami most már a miénk is.
G.

5486
Magdus Melinda - 2016. október 01. 06:19:53

Kedves Edit!
Kedvelője vagyok én is a madaraknak. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól kommunikálnak egymással és megértik egymást.
"Hóvirágok tölgyfa-erdőn
Gondtalanul bújnak elő."
Tavaszt váró gondolatot kiemelem versedből, de a vers minden sora nagyon tetszik!
Gratulálok hozzáRoseMelinda

5099
picurnagyi - 2016. október 01. 05:50:58

Kedves Keni!

Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastad versemet, s véleményezted.

Egy igazságod van, hogy mielőtt valamiről írok - legyen az növény, állat netán kő, folyó vagy hegy - alaposan utánaolvasok.
Különben nyitott szemmel, füllel járok a világban.

Köszönöm elismerő szavaidat!

Szeretettel: Edit Heart

298
keni - 2016. október 01. 03:04:00

Kedves 'picurnagyi' !

Azt hiszem benned egy ornitológus veszett el, aki szinte már - tudományos fokozaton ismeri a madártant - és lehet, hogy MTA - levelező tagja is vagy,,,,

Na de félre a tréfát, nehogy sértődés keljék ki belőle, Te tényleg ismered és érted is a madarak nyelvét, szokásos vándorlásait, a hozzájuk kötődő mende-mondákat, költéseiket a fiókáikat, - sőt a tavaszi virágos erdőkben is otthonosan mozogsz,,,

Nekem legalábbis ezt bizonyítják fentírt szép soraid, amelyeket versedbe foglaltál,,,

Sok Szeretettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.