Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Deák Mária: Élet mese
Élet mese

Egyszer volt, hol nem volt, talán igaz sem volt
Hiszen csak képzeltem a kórházi ágyon
Életed csak egy elhagyott koszos lábnyom
Egyszer volt, hol nem volt, hát el ne pazarold
Rádtaposott bitang való, TB-d mire való?
Emberi méltóság, tudod abban hittem
Betegként, emberséget feltételeztem
Ja az csak egy munka, naiv csapnivaló
Reggel egy orvos rádtekint, ez a vizit
A "személyzet" egész nap elfoglalt, rohan
Csodálkozik ha a betegnek "nyűge" van
Vigyázz! Meg ne sértsd, ha kérdezel valamit
Kiszolgáltatott testedhez nincs már közöd
Fájdalmaddal ne sértsd, kikéri magának
Neki itt dolgozni kell, és hulla fáradt
Betegséged egyedül végigküszködöd
Ápolás csak napi rutin, utópia
Kedves szó? Ugyan minek! Ez csak egy beteg!
Fájlalom, mert nem hittem annak ki mondta
Bocsánat, nem kérem, már ma hazamegyek
- Nyugodtan mehet. Vállal Felelősséget?
Na engem aztán ezzel jól megijjesztett
Válaszom meglepte: - Mint minden tettemért,
döntést hozni ÉN fogok egészségemért
Mi állt a kórházi záró jelentésen?
Hogyan fogjam vissza nevetésem?
Elsődleges magas vérnyomás betegségem
Mai napon felelősségére távozott
További kezelés TB által nem támogatott
Választásom felelős, döntésem végleges
Állami kórházba én többet nem megyek
Csak azt tudnám TB-t minek is fizetek?
3757
jegmadar - 2016. október 08. 16:31:14

Kedves Aniko ès Ildikó! Nem derűs élmény de tanulsagos volt. Köszönöm hogy nàlam jàrtatok.

5383
inyezsevokIldi - 2016. október 07. 22:26:58

Kórház? Na, csak oda soha ne kerüljön az ember! Gondoljuk.
Akkor sincs nagy baj, ha a vége gyógyulás.
Emlékszem, anyukám évekig beszélt az élményeiről, s nagyokat nevetett közben.
Mintha csak élvezte volna, mint egy nyaralást.
Nekem úgy tűnt. De mi Apukámmal azért eléggé meg voltunk ijedve.
Valahol olvastam, hogy például egy műtétnek akkor van vége, mikor a beteg az összes, számára fontos személynek, ismerősének már elmesélte.
Lehet, hogy ez az összes kezeléssel, ápolással így van.
Mert ha igen, akkor kedves Jégmadár, ez a vers közelebb visz téged a gyógyuláshoz.
Már amennyiben fontos személyek vagyunk neked.Wink
Nagyon tetszik amit a felelősségvállalással kapcsoltban válaszoltál.
A kérdést a végén, gondolom költőinek szántad.
Úgyhogy, nem is próbálom megválaszolni.
Szeretettel ölellek és kívánom a legjobbakat!
IldikóRoseSmileHeart

5274
wartburg - 2016. október 07. 19:53:22

Kedves Jégmadár hú ez igen azt hiszem akinek a közelmúltban volt kórházi "élménye" pontosan így érez ( nekem is volt ) hát sajnos megcáfolni nem tudlak Sad.......egy biztos mindig a beteg issza meg a levét SAJNOS az is elszomorít hogy változásra nem számíthatunk
Heartgratulálok remek versedhez AnikóSmile

3757
jegmadar - 2016. október 04. 08:02:50

Kedves Roberto, Ági, Pilla! Köszönöm, hogy olvastátok. Dühömben írtam, de azért nem szeretnék általánosítani. tapasztalatom alapján nem gondolom, hogy a szakmai tudással gond lenne. Inkább az emberséggel és hozzáállással. A munkamorált tartottam szörnyűnek, egyébként a diagnózis és a kezelés rendben lett volna. A családom úgy megijedt, hogy kaptam egy vérnyomásmérőt, a kórházban majd kétszáz volt minden nap itthon épp százhúz - szóval tökéletes. Újabb betegségek generálódtak volna ha maradok. Novellámat is ajánlom majd figyelmetekbe hamarosan felkerül. Üdv Jégmadár

1593
MT - 2016. október 03. 22:27:28

Kedves Mária, első olvasásra az az érdekes, hogy bár komoly problémáról írsz, mégis -szinte - nevettetve.
Nagyon jó kis írásnak vélem, örülök, hogy olvashattam. Smile Rose

Köszönettel:
pilla

5407
tamasagi - 2016. október 03. 19:54:56

KEDVES MÁRIA, JÓL KIÍRTAD MAGADBÓL A DÜHÖDET, NE FÉLJ MOST MEGVÁLTOZIK A HELYZET HA MEGKAPJÁK A 100 e KÖRÜLI EMELÉST MOST MAJD MÉG A HÁLAPÉNZT IS VISSZAUTASÍTJÁK, ÉS MEGKÖSZÖNIK HOGY ŐKET VÁLASZTOTTAD! VAGY AZT MONDOD., HOGY ÉBREDJEK FEL?? JAJ TÉNYLEG MÉGSEM ÁLOM VOLT , CSAK NEM ITTHONI A TÖRTÉNET!!! A HUGOM MESÉLTE. HOGY A MIELŐTT ELTÁVOZOT NŐGY, MŰTÉT UTÁN, A FŐORVOSNŐ MEGKÖSZÖNTE NEKI, HOGY ŐKET VÁLASZTOTTA. MIKOR LESZ NÁLUNK ILYEN SZÍNVONALÚ AZ E.ÜGY???szeretettel ÁgnesSad

4944
Roberto - 2016. október 01. 07:15:18

A magyar egészségügy állapotait jól tükröző, remek írás. (Szerencsére van kivétel, és a remény hal meg utoljára!) Üdv: Robi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.