Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Őszbe borulva
Őszbe borulva

Sok hosszú nyár és tél
ballagott el mellettünk,
kéz a kézben velük mi
ketten meneteltünk.

Ránk borultak árnyak,
a fények is megtaláltak,
viharban kezemet fogtad,
a fehér hó betakarta,de
elvenni nem tudta a múltat.

Mit nem adnánk senkinek,
az csak a mienk.S most itt
szaladgál a jelen, a múlttal
karöltve, gyermekeink
szeretetével átölelve,az
életet őszbe borulva is
szeretve.

Kondoros 2016 október 6. Oláh Péterné Jantyik E.
3342
rozsaschvalm - 2016. október 07. 11:03:41

Kedves Rzsike!
Nagyon szép vers, sok boldogságot kívánok!
Szeretettel: RózsaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.